Így segíthet a mesterséges intelligencia a marsi élet kutatásában
A marsi élet megtalálása több szempontból is lehetetlen feladatnak tűnik. Van azonban egy új módszer, mely megkönnyítheti a későbbi elemzéseket. Ennek keretei közt az emberiség valamilyen szinten a mesterséges intelligenciára hagyatkozna. Íme minden, amit tudni érdemes erről a módszerről!
Egy nemzetközi kutatócsoport állt elő azzal az ötlettel, hogy a mesterséges intelligencia képes lehet életre utaló mintákat felfedezni más bolygókon. A Mars felszínén hozzávetőlegesen ugyanannyi szárazföld lehet, mint a mi bolygónkon. A különbség viszont, hogy a Földön mindenhol élet nyomaira lehet bukkanni, míg a Naprendszer másik planétáján nem.
Ennek értelmében nagyon nagy — és távoli — az a terület, amit be kellene járnia a felderítőegységeknek. Éppen ezért lenne hasznos egy pontos útitervvel ellátott küldetés, ami a legvalószínűbb környékeket fedezné fel. A gépi tanulás képes lenne felismerni bizonyos sémákat, amik életre utalhatnak egyes területeken.
„Keretrendszerünk lehetővé teszi számunkra, hogy a statisztikai ökológia és a gépi tanulás erejét ötvözve felfedezzük és megjósoljuk azokat a mintákat és szabályokat, amelyek alapján a természet túlél és eloszlik a Föld legzordabb tájain.
Reméljük, hogy más asztrobiológiai csoportok is adaptálják a megközelítésünket más lakható környezetek és bioszignatúrák feltérképezésére. Ezekkel a modellekkel személyre szabott útiterveket és algoritmusokat tervezhetünk, hogy a rovereket olyan helyekre vezessük, ahol a legnagyobb valószínűséggel van múltbeli vagy jelenlegi élet, függetlenül attól, hogy milyen mértékben"
— mondta Kimberley Warren-Rhodes, a kutatócsoport vezetője.
A szakértők az Atacama-sivatag és az Altiplano fennsíkja közötti határon fekvő Salar de Pajonales nevű régióban tesztelték a módszert. Ezen a területen lehet legkönnyebben imitálni a marsi körülményeket. A 2,78 négyzetkilométeres területen összesen 7 765 felvételt és 1154 mintát készítettek. Arról sem szabad elfelejtkezni, hogy drónok felvételeivel imitálták a Mars körül keringő műholdak képeit.
Végezetül a kutatók az esetek 87,5 százalékában helyesen azonosították a bioszignatúrákat, míg a véletlenszerű keresések esetében ez az arány legfeljebb tíz százalék volt. Összességében tehát a módszer alkalmas lehet marsi felhasználásra is, de még további elemzések szükségesek ahhoz, hogy biztosan hatékony elemzőrendszert hozzanak létre.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: ScienceAlert
