Az elmúlt években egyre több ország (például Izland, Németország vagy Portugália) próbálkozik a rövidebb munkahét bevezetésével, így jogosan merül fel a kérdés: vajon tényleg működhetne világszerte is? Erre próbál választ találni egy frissen megjelent, hat országot érintő tanulmány.

A kutatás során a szakértők több mint 2900 munkavállalót vizsgáltak, akik 141 szervezetnél dolgoznak Ausztráliában, Kanadában, Írországban, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban. A kísérletben résztvevő cégek 20 százalékkal csökkentették a munkaidőt, vagyis egy négynapos munkarendre tértek át – ez azt jelenti, hogy a kísérlet előtt átlagosan heti 40 órát dolgoztak, a csökkentett munkaidő pedig 32 órát jelentett, de a fizetés változatlan maradt. Utóbbi munkaidő nagyjából megegyezik a holland átlaggal, míg az Európai Unióban jelenleg 36 óra körül alakul az átlagos heti munkaidő.

Az összehasonlítás érdekében 12 amerikai cég nem vezette be a négynapos munkahetet – náluk nem is történt változás a munkavállalók állapotában. A kutatás eredménye szerint minél nagyobb mértékben csökkent a munkaidő, annál jobban érezték magunkat a dolgozók, valamint annál kevésbé fenyegette őket a kiégés kockázata. 

– mondta Wen Fan, a tanulmány egyik szerzője.

Mint kiderült, a kísérlet olyan sikeres volt, hogy a legtöbb cég még egy évvel később is megtartotta a négynapos munkahetet, és a beszámolók szerint egyelőre nem látszik, hogy a pozitív hatásai gyengültek volna. Az előnyöket a kutatók alapvetően három tényezővel magyarázták: a munkavállalók jobban érezték magukat, kevesebb alvással kapcsolatos problémával küzdöttek és kevésbé fáradtak el.

– fejtették ki a kutatók.

További fontos szempont volt, hogy a cégek önként csatlakoztak, vagyis eleve olyan szervezetek vettek részt, amelyek nyitottak a rugalmasabb munkavégzésre. Ez torzíthatja az eredményeket, és azt is mutatja, hogy a négynapos munkahét bevezetése nem mindenhol alakul teljesen zökkenőmentesen.

Forrás: Euronews