Egy apró olasz falu, aminek A Keresztapa örökre megváltoztatta a sorsát
Egy apró szicíliai falu élete örökre megváltozott, amikor A Keresztapa stábja megérkezett, és több mint ötven évvel később is ebből él.
Kevés film képes úgy átformálni egy hely sorsát, mint A Keresztapa tette a szicíliai Savocával. A dombtetőn fekvő apró település azóta gyakorlatilag egybeforrt a maffiaeposz ikonikus jeleneteivel – és bár ez világhírnevet hozott neki, a helyiek élete is gyökeresen megváltozott.
Amikor Francis Ford Coppola 1971-ben statisztának választotta a 22 éves varrónőt, Enza Trimarchit, a fiatal nő még nem sejtette, hogy egy filmtörténeti klasszikus része lesz. A forgatás egyik kulcsjelenete – Michael Corleone és Apollonia esküvője – Savocában zajlott, és a falu lakói közül sokan szerepeltek benne.
Egy stábtag kérdezte meg, hogy szeretnék-e dolgozni. Annyian jöttek a környékről, hogy kiválasszák őket. Lelkes voltam, fiatal… akkoriban Savocában szinte semmi nem volt
– emlékezett vissza Trimarchi.
A forgatás idején a faluban még vezetékes víz sem volt, a lakók esővizet ittak, televízió pedig egyáltalán nem létezett. A hollywoodi stáb érkezése így valóban olyan volt, mintha „ufók szálltak volna le”.
Több mint 50 évvel később Savoca – amelynek ma már kevesebb mint 100 lakója van – még mindig szorosan kötődik a filmhez. A Savoca az egyik leglátogatottabb helyszín lett a szicíliai forgatási helyek közül. A turisták áprilistól októberig tömegesen érkeznek, különösen a közeli Messina kikötőjéből induló kirándulásokkal. Az úgynevezett „Il Padrino”-túrák során a látogatók bejárják a falut és a közeli Castello Degli Schiavi villát is.
A film egyik legismertebb helyszíne a Bar Vitelli, ahol Michael Corleone megkéri Apollonia kezét. A 15. századi épület ma már szinte zarándokhely, a forgalom csúcsidőben olyan nagy, hogy néha korlátozni kell a belépést.
Bár a film fellendítette a helyi gazdaságot, a mindennapok nem lettek egyszerűbbek. Vincenzo Pasquale, aki szintén statisztaként szerepelt, így fogalmaz:
Egyes napokon annyira tele vannak az utcák, hogy dudálnom kell, ha át akarok menni. És még ők vannak megsértődve.
Trimarchi pedig arról beszélt, hogy gyakran kérik fel autogramokra és beszélgetésekre – mindezt ingyen, miközben mások jelentős bevételt termelnek a film örökségéből.
A forgatás mindössze néhány hétig tartott, mégis mély nyomot hagyott a faluban. Trimarchi például arra emlékszik, hogy Coppola imádta a granitát, a szicíliai jeges desszertet:
Akár tízet is megevett egyszerre. Talán a hőség miatt esett neki ennyire jól.
A víz, amiből a granita készült, ugyanabból a kútból származott, amit a falu is használt – a forgatás alatt annyit ittak belőle, hogy egy időre ki is apadt.
A statiszták számára a film nemcsak élmény, hanem komoly bevétel is volt. Pasquale például 90 000 lírát keresett – ami akkoriban hatalmas összegnek számított.
Anyám szó szerint kirángatott az ágyból, hogy menjek. Nem volt munkám, ez több volt, mint amit sokan egy év alatt kerestek.
A forgatáson jelen lévő Al Pacino akkor még viszonylag ismeretlen volt, visszahúzódó természetűnek írták le. Egy jelenet közben például úgy beütötte a fejét egy vaslépcsőbe, hogy vérzett, mégsem szólt egy szót sem.
Savoca ma már elválaszthatatlan a filmtől. A helyiek büszkék, ugyanakkor ambivalens érzéseik vannak a történtekkel kapcsolatban: a turizmus életben tartja a falut, de közben teljesen át is formálta azt.
A film igazi áldás volt. Lehetőséget adott, hogy a világ megismerje a falunkat
– fogalmazott Pasquale.
(CNN)
