Pompeji romjai, az Amalfi-part strandjai, Firenze művészeti kincsei, Szicília gasztronómiája és Velence csatornái mind olyan helyek, amelyek sok utazó bakancslistáján szerepelnek. A probléma ott kezdődik, amikor mindezt egyetlen útba próbáljuk belesűríteni. Olaszország térképen kicsinek tűnhet, de a népszerű látnivalók gyakran messze vannak egymástól.

Az ország formája hosszú és keskeny, ezért egy rosszul megtervezett útvonal könnyen fárasztóvá és drágává válhat. Első olasz utazásnál érdemes néhány fő célpontot kiválasztani, majd ezekhez igazítani a közlekedést.

Az első gyakori hiba, hogy mindent vonattal akarunk megoldani. Az olaszországi vonatozásnak valóban megvan a maga hangulata, ráadásul a nagyobb városok között kényelmes és sok esetben gyors megoldás. Róma, Firenze és Velence például jól összeköthető vasúton, főleg akkor, ha előre tudjuk az utazás pontos dátumait, és időben megvesszük a jegyeket.

Az utolsó pillanatban vásárolt vonatjegyek viszont drágák lehetnek, népszerű időszakokban pedig nehezebb jó opciót találni. Ha kevésbé turistás régiókba, kisebb településekre vagy nehezebben elérhető partszakaszokra mennénk, a vonat már kevésbé kényelmes választás. Több átszállás, hosszú várakozás és fárasztó menetidő is járhat vele. Ilyenkor a busz sokszor praktikusabb, mert olyan helyekre is eljut, ahová a vasút nem, és általában olcsóbb is. Olaszországban több olyan járat közlekedik, amely kisebb településekre is eljut, miközben a vasút ezeket már nem feltétlenül érinti. Az árak is gyakran kedvezőbbek, mint más közlekedési módoknál, így a vonat és a busz kombinálása sok esetben rugalmasabb és életszerűbb megoldás lehet, mint ha az egész utazást egyetlen rendszerre építenénk.

A másik gyakori tévedés, hogy a bérelt autót automatikusan pénztárcabarát megoldásnak gondoljuk. Elsőre logikusnak tűnhet, hiszen szabadabban mozoghatunk vele, megállhatunk kisebb falvakban, és nem kell menetrendhez igazodni. A bérleti díj azonban csak az első tétel, és az autózás végül drágább és lassabb lehet, mint amire elsőre számítanánk..

Az üzemanyag jellemzően drágább, az autópályákon útdíjakat kell fizetni, a fizetőkapuknál pedig torlódások is előfordulhatnak. Ehhez jön a parkolás költsége, amely sok szállodánál külön díjas. A nagyvárosokban a behajtás is gondot okozhat, mivel Rómában, Firenzében, Pisában és Milánóban is vannak úgynevezett ZTL, azaz korlátozott forgalmú zónák. Ezekbe engedély nélkül behajtani bírságot vonhat maga után, így gyakran a városon kívül kell letenni az autót, majd gyalog, taxival vagy tömegközlekedéssel folytatni az utat.

A biztosításra is érdemes figyelni. Olaszországban a vezetés sok turistának stresszes lehet, főleg a nagyvárosokban és a szűk utcákon. Ha autót bérlünk, ne csak az alapárat nézzük, hanem az önrészt, a biztosítási feltételeket, az útdíjakat és a parkolást is.

Az első olasz út akkor lesz igazán jól szervezett, ha nem egyetlen közlekedési megoldáshoz ragaszkodunk. A nagyvárosok között a vonat lehet a legjobb, kisebb helyekre a busz adhat több rugalmasságot, vidéki szakaszokon pedig a bérelt autó is hasznos lehet, ha előre kiszámoljuk a járulékos költségeket. Olaszországban a jó útvonalterv legalább annyit számít, mint az, hogy mit szeretnénk megnézni.

(Yahoo)