Többször csapódhatnak be óriás aszteroidák a Földbe, mint hittük
A lehetséges óriás aszteroidák előrejelzéséhez fontos tanulmányozni a korábbi eseményeket. Sajnos ez nem egyszerű, hiszen a Föld gyorsan elrejti a keletkezett krátereket. Most egy kutatás bebizonyíthatta, hogy sokkal többször érhetik veszélyes becsapódások a bolygónkat, mint hittük.
A Földbe eddig becsapódott legnagyobb méretű meteor az az űrszikla volt, ami végül a dinoszauruszok kihalásához vezetett. Hozzávetőlegesen egy 10 kilométer széles szikla volt, ami 100 millió évvel ezelőtt zuhant le. Viszont nem feltétlenül kell ekkorának lennie egy meteornak, hogy hasonló pusztítással járjon.
Eddigi feltételezések szerint 600 ezer évente érkezik egy olyan nagyságú aszteroida, ami hő- és porkitörést okoz a felszínen. Ez persze csak egy feltételezett előrejelzés a korábbi adatokból. A hasonló elméletek sosem teljesen egyértelműek, ezért a szakértők rendszeresen elővesznek régebbi kutatásokat, hogy biztosabb információkat nyerjenek.
Pont egy ilyen folyamat során James Garvin — a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető tudósa — horrorisztikus eredményekre bukkant.
Hipotézise szerint sokkal gyakrabban csapódhatnak be veszélyes méretekkel bíró aszteroidák, mint azt korábban feltételezték. Munkája során nagy felbontású, műholdfelvételekből álló katalógus segítségével elemezte az elmúlt egymillió évben keletkezett legnagyobb krátereket. Ezekből kiderült, hogy az ilyen mélyedéseknél halvány gyűrűk vannak a külső peremükön túl.
A Zhaminshin nevű kráter például 12-14 kilométer széles. Régebben azt feltételezték róla, hogy egy 200-400 méter átmérőjű meteorit hozta létre. Mostani adatok szerint viszont úgy tűnik, hogy a kráter valódi átmérője megközelítheti a 30 métert. A munkálatok ugyanilyen eredménnyel zárultak más kráterek esetében is. Mindez arra engedi következtetni a kutatókat, hogy nagyjából 10 ezer évente történhetnek hasonló, nagy pusztítással járó események.
Egy kis videós ismertető a Zhaminshin kráterről:
Bizonyos tudósok nem értenek egyet Garvin elméletével. Szerintük azok a peremen túli vonalak szimplán a becsapódás során odaverődött föld- és kőzetdarabok. A hipotézis hátterében álló szakértők ezzel szemben úgy vélik, hogy az olyan törmelékek nem maradtak volna fenn ennyi évvel a becsapódás után is — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.
Nyitókép: Shutterstock
