Tíz ország, köztük a magyarok megtakarítási szokásaiból készült felmérés. A számok javuló tendenciáról számolnak be, viszont még mindig sokan nem tudnak spórolni jövedelmükből.
Magyarország mellett még Ausztrália, Csehország, Lengyelország, Lettország, Észtország, Litvánia, Románia, Spanyolország és Mexikó vett részt az Ipsos kutatásán. Az első körös megállapítások azt mutatták ki, hogy az itthoni dolgozók hatvanhét százaléka tudott kisebb-nagyobb összeget félretenni a hónapok végén.
Pontosítva az adatot: minden tizedik magyar arról számolt be, hogy fix összeget tesz el későbbre, minden negyedik személy megtakarít, de mindig változó összeget és a válaszadók közül minden harmadik ember tudott eltérő mennyiségű pénzt spórolni, viszont nem fix időközönként.
Fotó: Sharon McCutcheon/Unsplash
Mindezekből adódik a következő adatsor, ami arról ad tanúbizonyságot, hogy mennyire nőttek a bérek az országban: negyvenöt százaléka az embereknek nem érez változást, huszonnégy százalékuknak javult a pénzügyi helyzete és huszonhét százaléknak pedig romlott.
Ez mindenképpen egy javuló tendenciát sugall, hiszen ugyan erre a kérdésre az előző évben a lakosság csupán tizenkilenc százaléka számolt be anyagi helyzetének emelkedéséről.
A rosszabb vagyoni helyzetbe került 27 százalék nem tudott félretenni, és érdekes módon nem ez a legkiábrándítóbb érték a Kelet-Európai viszonylatban. A legrosszabb arány Romániában volt, ahol a népesség 34 százaléka nem tudott spórolni az évben. A Haszon cikke szerint a legjobban a csehek állnak a maguk 18 százalékával.
Továbbá a magyarok 12 százaléka gondolta úgy, hogy ha megszűnne a munkája, 12 hónapig tudna megélni a megtakarításaiból.
Nyitókép: Fabian Blank/Unsplash
