Szelfiző nő a berlini holokauszt-emlékműnél

Mi az a sötét turizmus, és miért vonz annyi embert?

Az utóbbi időben megnőtt az úgynevezett „sötét turizmusra” irányuló keresések száma – ezt kell tudni róla.


A sötét turizmus – melyet a darktourism.com általánosságban úgy határoz meg, mint olyan helyekre való utazást, amelyekhez halál, tragédia vagy szenvedés társul – valójában már nagyon régóta létezik. Morbid fogalomnak hangzik, de rengeteg nagyváros ad otthont olyan hatalmas népszerűségnek örvendő látványosságoknak, amelyek besorolhatók a komor címkével.

A legújabb példa erre a guyanai Jonestown turisztikai látványossággá való átalakításának ellentmondásos terve, ahol a szektavezér és a Peoples Temple alapítója, Jim Jones és 900 követője 1978-ban meghalt, miután mérgezett szőlőízű italt fogyasztottak.

Ha egy utazásszervező cég jóváhagyja a tervet, a helyszínt megnyitják a nagyközönség előtt.

Jordan Vilchez, aki 14 éves korában költözött a kommunába, de túlélte a tömeges öngyilkosságot és a gyilkosságot, az Independentnek azt mondta, hogy Guyanának joga van profitálni az eseményekből, de „a halálba manipulált embereket tisztelettel kell kezelni”.

Ez az ellentmondás a sötét turizmusban – az egyensúly a traumatikus események elismerése, az emlékezés, a tisztelet és a profitszerzés között.

A sötét turizmus kifejezést 1996-ban a Glasgow Caledonian University két oktatója, J. John Lennon és Malcolm Foley alkotta meg. A sötét turizmus – nem meglepő módon – meglehetősen ellentmondásos, de a mellette szóló érv az általa nyújtott tájékoztatás a múlt eseményeiről.

Csernobili atomer\u0151m\u0171, Ukrajna

Fotó: Shutterstock

A sötét turizmus példáinak skálája széles: nagyjából mindent magába foglalhat, ami atrocitásokhoz, balesetekhez, természeti katasztrófákhoz vagy hírhedt halálesetekhez kapcsolódik. A Washington Post a népirtás, a merénylet, a bebörtönzés, az etnikai tisztogatás, a háború vagy a természeti vagy balesetből eredő katasztrófák helyszíneit sorolja a „sötét turizmus” közé.

Erre szinte mindenhol akadnak példák. Az USA-ban Gettysburg az amerikai polgárháború legnagyobb és legvéresebb csatájának helyszíne, a New York-i Ground Zero a 9/11-es támadásokban elhunytaknak állít emléket, míg az ohiói Bathban meglátogathatjuk a sorozatgyilkos Jeffrey Dahmer házát, vagy a texasi Dallasban azt a helyet, ahol JFK-t halálos lövés érte.

A világháborúknak világszerte végtelen számú maradványa van: gondoljunk csak a berlini holokauszt-emlékműre, az egykori koncentrációs táborokra, az amszterdami Anne Frank-házra vagy a japán Hirosimában található atombombakupolára és a Béke Emlékműre.

Az olyan népirtások, mint a Ruandában, Kambodzsában és Bosznia-Hercegovinában történtek, sok látogató érdeklődését felkeltik, ahogyan más katasztrófák helyszínei is – Csernobil 2019-ben hivatalos turisztikai látványosság lett Ukrajnában, és Fukusimába is lehet túrát foglalni.

A Digital Journal című folyóiratban közzétett kutatás szerint a sötét turizmus piacának globális értéke 2031-re eléri a 43,5 milliárd dollárt. De bár a gazdasági előnyök nyilvánvalóak, nem mindenki látja ezt pozitívumként. Heather Lewis professzor a Discover magazinnak elmondta az ezzel kapcsolatos aggályokat:

„A sötét turizmussal kapcsolatos általános aggodalmunk annak biztosítása, hogy etikailag és erkölcsileg tisztességesen járjunk el e helyszínek marketingje és sötét turisztikai célpontként való felhasználása során. Soha nem szabad gazdasági haszonra törekednünk mások szenvedésének és veszteségének kihasználásával”.

Nem nehéz megérteni, hogy egyesek miért találják érzéketlennek vagy sértőnek a fogalmat, és ez sok dilemmát vet fel a helyszínek legjobb kezelésével kapcsolatban. Ráadásul az okostelefonok és a közösségi média kora még több kritikához vezetett.

Az elmúlt években arról számoltak be, hogy az olyan helyszíneken, mint a berlini holokauszt-emlékmű vagy Auschwitz, a turisták gyakran látják, hogy szelfiket készítenek a helyszínek előtt. Erre válaszul egy művész arra vetemedett, hogy photoshopolja a szelfiket, és egy weboldalon közzéteszi őket, hogy ezzel is hangsúlyozza az érzéketlenséget.

Philip Stone, a Central Lancashire-i Egyetem Sötét Turizmus Kutatóintézetének ügyvezető igazgatója a Washington Postnak elmondta, hogy politikai vagy kulturális okokból a látogatói gazdaság felé fordulunk, hogy emlékezzünk a halál és a haldoklás, a katasztrófa aspektusaira.

„Egyszerűen a történelem sötétebb oldala iránt van ez a kulturális vonzalom; a történelem nagy része sötét.Azt hiszem, amikor elmegyünk ezekre a helyekre, nem idegeneket látunk, hanem gyakran saját magunkat látjuk, és talán azt, hogy mit tennénk mi magunk is azokban a körülmények között”

– mondta Stone.

A darktourism.com weboldal összeállított egy listát arról a 20 országról, amelyek a legtöbb vagy leghíresebb, a fent felsorolt helyszínnel rendelkeznek. Íme, a teljes lista:

  1. Németország
  2. Lengyelország
  3. USA
  4. Japán
  5. Ruanda
  6. Kambodzsa
  7. Ukrajna
  8. Ausztria
  9. Kazahsztán
  10. Észak-Korea
  11. Oroszország
  12. Vietnam
  13. Bosznia-Hercegovina
  14. Chile
  15. Indonézia
  16. Türkmenisztán
  17. Thaiföld
  18. Franciaország
  19. Egyesült Királyság
  20. Hegyi Karabah Köztársaság
  21. Azerbajdzsán

Nyitókép: Shutterstock