Az utóbbi időben megnőtt az úgynevezett „sötét turizmusra” irányuló keresések száma – ezt kell tudni róla.
A sötét turizmus – melyet a darktourism.com általánosságban úgy határoz meg, mint olyan helyekre való utazást, amelyekhez halál, tragédia vagy szenvedés társul – valójában már nagyon régóta létezik. Morbid fogalomnak hangzik, de rengeteg nagyváros ad otthont olyan hatalmas népszerűségnek örvendő látványosságoknak, amelyek besorolhatók a komor címkével.
A legújabb példa erre a guyanai Jonestown turisztikai látványossággá való átalakításának ellentmondásos terve, ahol a szektavezér és a Peoples Temple alapítója, Jim Jones és 900 követője 1978-ban meghalt, miután mérgezett szőlőízű italt fogyasztottak.
Ha egy utazásszervező cég jóváhagyja a tervet, a helyszínt megnyitják a nagyközönség előtt.
Jordan Vilchez, aki 14 éves korában költözött a kommunába, de túlélte a tömeges öngyilkosságot és a gyilkosságot, az Independentnek azt mondta, hogy Guyanának joga van profitálni az eseményekből, de „a halálba manipulált embereket tisztelettel kell kezelni”.
Ez az ellentmondás a sötét turizmusban – az egyensúly a traumatikus események elismerése, az emlékezés, a tisztelet és a profitszerzés között.
A sötét turizmus kifejezést 1996-ban a Glasgow Caledonian University két oktatója, J. John Lennon és Malcolm Foley alkotta meg. A sötét turizmus – nem meglepő módon – meglehetősen ellentmondásos, de a mellette szóló érv az általa nyújtott tájékoztatás a múlt eseményeiről.
Fotó: Shutterstock
A sötét turizmus példáinak skálája széles: nagyjából mindent magába foglalhat, ami atrocitásokhoz, balesetekhez, természeti katasztrófákhoz vagy hírhedt halálesetekhez kapcsolódik. A Washington Post a népirtás, a merénylet, a bebörtönzés, az etnikai tisztogatás, a háború vagy a természeti vagy balesetből eredő katasztrófák helyszíneit sorolja a „sötét turizmus” közé.
Erre szinte mindenhol akadnak példák. Az USA-ban Gettysburg az amerikai polgárháború legnagyobb és legvéresebb csatájának helyszíne, a New York-i Ground Zero a 9/11-es támadásokban elhunytaknak állít emléket, míg az ohiói Bathban meglátogathatjuk a sorozatgyilkos Jeffrey Dahmer házát, vagy a texasi Dallasban azt a helyet, ahol JFK-t halálos lövés érte.
A világháborúknak világszerte végtelen számú maradványa van: gondoljunk csak a berlini holokauszt-emlékműre, az egykori koncentrációs táborokra, az amszterdami Anne Frank-házra vagy a japán Hirosimában található atombombakupolára és a Béke Emlékműre.
Az olyan népirtások, mint a Ruandában, Kambodzsában és Bosznia-Hercegovinában történtek, sok látogató érdeklődését felkeltik, ahogyan más katasztrófák helyszínei is – Csernobil 2019-ben hivatalos turisztikai látványosság lett Ukrajnában, és Fukusimába is lehet túrát foglalni.
A Digital Journal című folyóiratban közzétett kutatás szerint a sötét turizmus piacának globális értéke 2031-re eléri a 43,5 milliárd dollárt. De bár a gazdasági előnyök nyilvánvalóak, nem mindenki látja ezt pozitívumként. Heather Lewis professzor a Discover magazinnak elmondta az ezzel kapcsolatos aggályokat:
„A sötét turizmussal kapcsolatos általános aggodalmunk annak biztosítása, hogy etikailag és erkölcsileg tisztességesen járjunk el e helyszínek marketingje és sötét turisztikai célpontként való felhasználása során. Soha nem szabad gazdasági haszonra törekednünk mások szenvedésének és veszteségének kihasználásával”.
Nem nehéz megérteni, hogy egyesek miért találják érzéketlennek vagy sértőnek a fogalmat, és ez sok dilemmát vet fel a helyszínek legjobb kezelésével kapcsolatban. Ráadásul az okostelefonok és a közösségi média kora még több kritikához vezetett.
Az elmúlt években arról számoltak be, hogy az olyan helyszíneken, mint a berlini holokauszt-emlékmű vagy Auschwitz, a turisták gyakran látják, hogy szelfiket készítenek a helyszínek előtt. Erre válaszul egy művész arra vetemedett, hogy photoshopolja a szelfiket, és egy weboldalon közzéteszi őket, hogy ezzel is hangsúlyozza az érzéketlenséget.
Philip Stone, a Central Lancashire-i Egyetem Sötét Turizmus Kutatóintézetének ügyvezető igazgatója a Washington Postnak elmondta, hogy politikai vagy kulturális okokból a látogatói gazdaság felé fordulunk, hogy emlékezzünk a halál és a haldoklás, a katasztrófa aspektusaira.
„Egyszerűen a történelem sötétebb oldala iránt van ez a kulturális vonzalom; a történelem nagy része sötét.Azt hiszem, amikor elmegyünk ezekre a helyekre, nem idegeneket látunk, hanem gyakran saját magunkat látjuk, és talán azt, hogy mit tennénk mi magunk is azokban a körülmények között”
– mondta Stone.
A darktourism.com weboldal összeállított egy listát arról a 20 országról, amelyek a legtöbb vagy leghíresebb, a fent felsorolt helyszínnel rendelkeznek. Íme, a teljes lista:
- Németország
- Lengyelország
- USA
- Japán
- Ruanda
- Kambodzsa
- Ukrajna
- Ausztria
- Kazahsztán
- Észak-Korea
- Oroszország
- Vietnam
- Bosznia-Hercegovina
- Chile
- Indonézia
- Türkmenisztán
- Thaiföld
- Franciaország
- Egyesült Királyság
- Hegyi Karabah Köztársaság
- Azerbajdzsán
Nyitókép: Shutterstock
