Naptár közelről, munkanapok közt szabadnap, rajta rajzszög

Szabadnapokkal halmozzák el a dolgozókat ebben a két európai országban

Az uniós országoknak legalább 20 nap fizetett éves szabadságot kell biztosítaniuk, de egyes tagállamok ennél nagyvonalúbbak.

Az EU-ban minden munkavállalónak évente legalább négy hét fizetett szabadság jár. Egyes országok ezt a számot magasabbra teszik, míg más országokban a munkaszüneti naptárban meghatározott munkaszüneti napok használhatók fel az éves szabadság maximalizálására.

Az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) szerint a szabadság kivétele nemcsak a mentális és fizikai egészséget erősíti, hanem a visszatérés után a termelékenységet és a teljesítményt is növeli.

Az alábbiakban az Euronews cikke alapján összegyűjtöttük, mely európai országokban jár a legtöbb szabadság, és melyekben a legtöbb munkaszüneti nap.

A törvény által előírt minimális éves fizetett szabadság az EU-ban eltérő, a legtöbb tagállamban évi 20 naptól egyes országokban 25 napig terjed.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2020-as adatai szerint tizennyolc ország kínálja az uniós jog szerinti minimum 20 napot. Ezek közé tartozik Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.

Az EU-n kívül Svájcban szintén 20 napot, míg az Egyesült Királyságban 28 napot kell biztosítani, beleértve a bankszünnapokat is.

Ausztriában, Franciaországban, Luxemburgban, Svédországban és Dániában évente legalább 25 nap törvényes fizetett szabadság jár a munkavállalóknak.

A vállalatoknak jogukban áll a minimális éves szabadságnál többet adni, melyet gyakran a szolgálati idő, a szerződés típusa és a foglalkozás határoz meg.

A kollektív tárgyalások, például a szakszervezetek révén, néhány európai országban a munkavállalók fizetett szabadságát is megnövelték, akár évi öt nappal.

A betegszabadságot, a heti pihenőidőt, a szülési szabadságot, a hosszú szolgálati szabadságot, a szülési szabadságot és a legtöbb országban a munkaszüneti napokat a fizetett éves szabadságtól elkülönítve számítják ki. 2020-ban a törvényes éves munkaszüneti napok száma az uniós országok között a görögországi hat naptól a lettországi, litvániai és szlovákiai 15 napig terjedt. A legtöbb tagállamban 10 napnál több volt, míg az uniós átlag 11,7 nap volt.

Az EU-ban a minimális fizetett szabadságot és a munkaszüneti napokat összevetve Görögországban a legalacsonyabb, 26 nap, míg Ausztriában és Máltán a legmagasabb, 38 nap, az uniós átlag pedig 33 nap.

Ha a munkaszüneti nap hétvégére vagy pihenőnapra esik, egyes országokban a következő munkanapon jár érte szabadnap, míg máshol nem biztosítják azt. Ha a munkavállalóknak munkaszüneti napokon is dolgozniuk kell, gyakran a munkáltatótól függ, hogy jár-e szabadnap.

Az Egyesült Királyságban például a munkaszüneti napok beleszámítanak a 28 napos törvényes minimális szabadságba, így ha a munkavállalók ezeken a napokon dolgoznak, akkor jogosultak egy másik szabadnapra.

Hogyan maximalizálható az éves szabadság 2024-ben?

A szabadságot az ünnepnapok köré szervezve, maximalizálhatjuk az egybefüggő szabadságnapjainkat. A húsvét jó alkalom lehet az éves szabadság maximalizálására. Nagypéntek (március 29.) és húsvéthétfő (április 1.) munkaszüneti napok Magyarországon. Az éves szabadságából mindössze négy napot felhasználva 10 napos szünetet is tarthatunk, ha szabadságunkat március 25-28. vagy április 2-5. között vesszük ki.

Idén augusztus 20. keddi napra esik, így az előtte lévő hétfő is munkaszüneti nap. Az éves szabadságunkból szintén mindössze négy napot felhasználva újabb 10 napos szünetet is tarthatunk, ha szabadságunkat augusztus 16-án, és augusztus 21-23. között vesszük ki.

Nyitókép: Shutterstock