Amíg szégyelled a tested, hogy tudnád élvezni a szexet?

A szexedukáció nem pózok tanításából áll

„Normális, ha felemásak a melleim? Rendben van, hogy szőr nő a mellbimbóm körül? Nincs orgazmusom szex közben, mit csináljak? Túl hamar elélvezek szex közben, mit tehetek ez ellen?”

Ez csak néhány, a Testsuli nevű oldalt öt éve elindító Jámbor Eszterhez érkező kérdések közül. A sokáig újságíróként, jelenleg kommunikációs tanácsadóként dolgozó, valamint szexedukációval foglalkozó Jámbor azzal a céllal indította el a nemrég a SozialMarie társadalmi innovációs díj jelöltjei közé bejutott Testsulit 2019-ben, hogy a szexszel kapcsolatos tabukat ledöntse, és közérthetően – se nem orvosi szaknyelven, de nem is bulvárosan – tegyen közzé olyan (alapvető) információkat, amiknek mindenki számára elérhetőnek kellene lennie. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy

a Testsuli se nem heteró, se nem LMBTQ oldal, hanem mindenkinek szól, itt senki nincs kirekesztve.

Bár ismerősei egy része óva intette ettől – mondván, hogy senki nem fogja követni és kommentelni az oldalt, mert „ez egy olyan ciki téma” – nem lett igazuk. Sőt, a Testsuli egyre növekvő közösségét látva, úgy tűnik, nagy igény van a hasonló platformokra és a transzparens információra.

„Abszolút van erre igény, abszolút kérdeznek a fiatalok, és minél több ilyen platformra lenne szükség. Persze, a legjobb az lenne, ha az iskolákban életkornak megfelelően lenne ezzel kapcsolatos edukáció”

– mondja Jámbor, aki azt tapasztalja, hogy nagyon sokan nem tudják, mi az, hogy szexedukáció, és rémisztő dolgokra gondolnak a szó hallatán.

„Szexedukáció alatt nem azt kell gondolni, hogy pózokat tanítanak a gyerekeknek. Tőlem az elmúlt öt év alatt még soha senki nem kérdezte meg, hogy melyik a legszuperebb póz, mert azt mindenki megtalálja magának. A szexedukáció célja sokkal inkább az, hogy az alapvető információk birtokába kerüljünk, így a testünkről mi magunk tudjunk tudatos döntéseket hozni. Tehát, nyitottságot, anatómiát, önismeretet, kommunikációt – olyan dolgokat tanít, ami az élet része, és amit máshol is hasznosítani tudunk. Ha tudsz nemet mondani, vagy el tudod mondani, mik a vágyaid – nem csak a testi vágyak –, akkor ez egy mentálisan sokkal jobb életet feltételez. Azért fontos a szexedukáció, mert egyetlen egy rossz döntés egy életre szólhat.”

Csinálhatod, de nem nézheted

A téma tabusítása, és így a tudás hiánya, azonban, emberi életeket vagy életminőséget ronthat el, teszi hozzá Jámbor, aki szerint az egyik legnagyobb problémát okozó ellentmondás, hogy

Magyarországon 12 éves kortól lehet legálisan szexuális életet élni más, 18 év alatti személlyel, 14 éves kortól pedig bárkivel, aki 18 év feletti, az viszont nem engedélyezett (18-as karikával ellátott) a 18 év alattiak számára, hogy elolvassanak az interneten egy cikket például arról, hogyan kerüljék el a tinédzser terhességet.

Arra a kérdésre, mit tapasztal a Testsuli indulása óta, van-e változás a szexről való diskurzusban a közbeszédben, Jámbor válaszában úgy fogalmaz, ambivalens átalakulást érzékel. A Testsuli indulása óta követi a különböző, a témát érintő kutatásokat és statisztikákat és néhány éve az Európai Fogamzásgátlási Atlaszt, amely 46 országban, évente vizsgálja a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférést, a családtervezési tanácsadás elérhetőségét és az online tájékoztatással kapcsolatos kormányzati politikát.

Ennek legfrissebb, idén februárban közzétett kimutatása szerint Magyarország az utolsó előtti helyen áll, míg a 2023-as jelentés szerint hátulról a harmadik, a 2022-es szerint pedig hátulról az ötödik volt a sorban.

Magyarországnál jelenleg csak a listát záró Lengyelország áll rosszabb helyen, de Jámbor szerint könnyen lehet, hogy hazánk a legközelebbi jelentésben már az utolsó helyen fog végezni, mivel a legutóbbi felmérés még azelőtt készült, hogy a lengyel parlament megszavazta a sürgősségi fogamzásgátlók vénykötelességének eltörlését, így minden 15 év fölötti nő hozzáférhet az esemény utáni tablettákhoz. Ez azt jelenti, hogy

Magyarország az utolsó ország az EU-ban, ahol még mindig vényköteles a 72 órás sürgősségi fogamzásgátló tabletta.

Ezzel összefüggő probléma, hogy egyre több a nem kívánt terhesség, elég csak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2023. szeptemberében közölt adatait megnézni, amely szerint 2022-ben a 15-19 éves korúak körében 16,7 ezrelék volt a szülők aránya Magyarországon – vagyis ezer tinédzser lányból körülbelül tizenhétnek születik gyermeke évente, míg az uniós átlag hét körül van.

A közösségi média algoritmusa nem, a közösség nyitottabb

Jámbor a Testsuli Instagram-oldalára érkező üzenetek alapján úgy érzékeli, hogy sokan magányosak és nincs kivel megbeszélni a szexszel kapcsolatos, komolyabb kérdéseket. Sokan ezt hozzá is teszik, hogy, azért írnak neki, mert a legtöbb esetben nincs kitől kérdezniük, mert félnek, vagy nem tudnak se a szülőkhöz, se a tanárokhoz fordulni, és a kortársaikkal sem feltétlenül tudnak erről nyíltan vagy komolyan beszélni.

Jámbor pozitív változásként említi meg azonban, hogy az oldal indítása óta sokkal nyitottabb lett egy bizonyos része a társadalomnak.

„5 évvel ezelőtt el sem tudtam képzelni, hogy az Erste Bank elhív a saját nőklubjába, hogy a szexpozitív gondolkodásról beszéljek, és hogy egyre többen érzik, igenis, szükség van az ezzel kapcsolatos párbeszédre.”

Szerinte elindult egy diskurzus a közbeszédben, még ha nagyon gyerekcipőben is jár, de a Testsuli mellett a Szexkultúra című podcast, a SzexEd nevű szexedukációs oldal, de a Hintalovon Alapítvány is számos hasznos anyagot publikál a témában, és bár a kifejezetten a kamaszok számára szóló Yelon chatszolgáltatása 2022-ben megszűnt, az oldal tartalmai továbbra is elérhetőek, számos hasznos információval.

Közben rámutat arra az ellentmondásosságra, hogyan kezeli a közösségi média algoritmusa a szexualitással kapcsolatos tartalmakat. Jámbor ezt saját maga is tapasztalta – oldalát néhány évvel ezelőtt letörölte az Instagram, így lett új fiókja Szexsuli helyett Testsuli, mivel a platformot már a szex szó is zavarta, annak ellenére, hogy edukációs felületről van szó.

Jámbor szerint ez azért van, mert a mesterséges intelligencia (AI) határozza meg, mi mehet át a szűrőn, azonban éppen emiatt csúszhat hiba a gépezetbe és történhet meg néha, hogy az AI dildónak néz egy objektívet, vagy szexuális tartalomként kezel egy mellrákról szóló posztot amiatt, mert az ahhoz kapcsolódó stockfotón mellek láthatók – ráadásul nem is fedetlen állapotban – és letiltja az egész fiókot.

„Nagyon károsnak tartom az Instagram és a TikTok olyan szigorú szabályait – főleg utóbbin – hogy például nem mutathatsz kicsomagolt óvszert, és nem húzhatod rá egy banánra, mert nagy valószínűséggel leveszi a TikTok az erre vonatkozó irányelvek miatt. Az Instán még készíthetsz fogamzásgátlási célból branded kontentet, de semmi olyat, ami az örömszerzésről szól, a TikTokon pedig ennyit sem lehet. Közben pedig egy olyan tartalom simán engedélyezett például, hogy a pókerjátékos nők fenekéről issza a pezsgőt.”

Jámbor szerint könnyen orvosolható lenne a probléma egy címke létrehozásával, ami arra figyelmeztet, hogy szexedukációs posztról van szó, amire égető szükség lenne, mivel

„ahogy választásokat tud befolyásolni a közösségi média, úgy a szexszel kapcsolatos hozzáállásunkat, viszonyunkat is képes.”

Elég csak arra gondolni, hogy a fiatalok nagy része a pornófilmekből tájékozódik, mert nem kapják meg a megfelelő edukációt, sem a szülőktől, sem az iskolától. Jámbor szerint ez nagyon problémás.

„Nagyon kevésnek tartom, hogy általános iskolában például még mindig csak annyit mondanak el a diákoknak, hogy a lányok menstruálni fognak, és kapnak esetleg néhány betétet és óvszert. Nagyon szomorú dolog lenne, hogyha csak ennyi lenne a szexualitás. Miért ne lehetne általános iskolában a pornóról beszélni, mikor a Hintalovon kutatása szerint először már 9-10 éves korban látnak a magyar gyerekek pornót. Amikor öt éve elkezdtem a Testsulit – amit azért is indítottam, mert az volt a fejemben, hogy bárcsak egy csomó mindent sokkal előbb tudtam volna – akkor ez a kor még 12 volt”

– fogalmaz.

A pornó, természetesen, nemcsak a kamaszok szexszel való kapcsolatát befolyásolja, hanem azokét is, akik már aktív szexuális életet élnek. Egy brit felmérést hoz példának, melyben a megkérdezett nők nagy százalékban számoltak be arról, hogy konszenzus nélkül tapasztalják magukon, amit férfi partnerük a pornóban látott,

„de többek mondták, hogy ilyen az is, amikor a másik kérdezés nélkül arcul köpte őket. Nincs ezekkel semmi baj, ha konszenzuson alapulnak. Szerintem nincs olyan, hogy perverzió, hogy ha felnőttek között, közös beleegyezéssel történik a dolog.”

Hogyan tudnánk használni, ha azt sem tudjuk, hogy néz ki?

A szexedukáció kapcsán nemcsak az jelent problémát, hogy nincs megfelelő felvilágosítás az iskolákban, hanem az a tény, hogy a női testről jóval kevesebb kutatást végeztek, mint a férfiakéról.

A csikló – egy nagyon fontos idegköteg – anatómiájáról például Dr. Helen O’Connell és társai publikálták először kutatásukat 1998-ban, 2005-ben pedig MRI-vel is feltérképezte azt. Bár a csikló története kétezer éves, sokáig úgy gondolták, nem érdemes vizsgálni, mivel az „csak az örömszerzésről szól”.

„Miért van az, hogy amikor biológia órán megmutatják, hogyan néz ki a férfiak farka anatómiailag, akkor a csikló nem kerül szóba? Jó lenne, ha sokkal jobban megmutatnánk a fiataloknak, hogy ugyanolyan alkatrészekből vagyunk, csak egy kicsit máshogy összerakva. Hogy a csikló és a pénisz analóg szerv, ugyanazokból a részekből van, és ha ezt megérted, nem fogsz talán szégyent sem érezni miatta”

– véli Jámbor, akihez a legtöbben azzal a kérdéssel fordulnak Instagram-üzenetekben, hogy normálisak-e.

„A legtöbb hozzám érkező kérdés arról szól, hogy normális vagyok-e, ha így vagy úgy nézek ki, ha „felemás a herém/cicim”, ha „odalent van egy pattanás”, ha „odalent ott bent is nő szőr” vagy ha „szeretek hónaljat szagolgatni”. Ezekről annyira nem beszélünk, pedig mindenki másképp normális. A lányok, nők például azt kérdezik leggyakrabban, mi a baj velük, hogyha nincs orgazmusuk, a pasik meg azt, hogyan ne legyen orgazmusuk olyan hamar. Visszatérő probléma még a méretkérdés, és néha párkapcsolati kérdéseket is kapok.”

Jámbor szerint a kérdésükkel felé fordulók sokszor csak örülnek, hogy lehet valakivel a témáról beszélni, aminek felszabadító ereje van. Jámbor is meglepődött, hogy a Testsuli eddigi egyik legnézettebb videója például az volt, amelyikben arról beszél, miért nőnek szőrszálak a mellbimbó körül. A poszt kikerülése után özönlöttek a kommentek és az üzenetek.

„Kiderült, hogy annyi aggodalmunk van a testünkkel kapcsolatban, ami nemcsak a szexualitásban, de a mindennapi életedben is visszafoghat. Nagyon fontosnak tartom a mentális egészséget, és nem tudom elválasztani azt és a szexuális önismeretet egymástól.”

Jámbor a hozzá érkező, rengeteg, fent említett kérdés hatására kezdett el azon gondolkodni, mit tehetne még a sok, testtel kapcsolatos szorongás feloldásáért. Így kötött ki a művészetterápiás képzésnél, melynek jelenleg az utolsó évét végzi.

„Jöttek a testtel kapcsolatos kérdések, különböző benyomások értek, és ott voltak a saját tapasztalataim is az elmúlt évtizedekből. Rájöttem, hogy szeretnék egy olyan tudást, amivel nem csak kommunikációs szakemberként, újságíróként vagy szexedukációval foglalkozó emberként tudok segíteni. Én is tudom, és átéltem, mekkora hátrányokat tudok magamnak okozni valami kisebbségi komplexussal.”

Jámbor a tavalyi alkalom után, idén másodjára tartja meg Takács Dalma művészetterapeutával A bőr, amelyben élek című workshopját, ahol a testkép és a szexualitás kérdéseivel foglalkoznak majd, de számos más terve is van a Testsulival. Nagyon szeretné a kínossága vagy tabusítása, esetleg a ritkán kutatottsága miatt nehezen elérhető témákat bemutatni egy arra alkalmas platformon. Ilyen például az endometriózis és a szexualitás, illetve a betegségek, valamint különböző élethelyzetek, például a szülés utáni életszakasz vagy a menopauza és a szexualitás kapcsolata.

„Nagyon fontos lenne ezekről beszélni, rengeteg olyan endometriózis-történetet hallok, hogyan hagyott el valakit a pasija a betegsége miatt, hogyan próbált úgy csinálni szex közben, mintha nem fájna. A legelképesztőbb, amit többen is írtak, hogy azt mondta nekik az orvos, hogy igyanak egy pálinkát, úgy nem fog fájni a szex.”

Jámbor a továbbiakban filmklubot és „punci workshopokat” is tartana, ami a vaginával kapcsolatos szorongásokról és azok feloldásáról szól.

„Pár évvel ezelőtt olvastam Betty Dodson New York-i feminista művész önéletrajzát, aki a hetvenes években maszturbációs tanfolyamokat kezdett tartani nőknek. Ennek első lépéseként azt kérte, „nézd meg otthon a tükörben a puncidat”, nemi szervünk jobb megismerése végett. Felmerül a kérdés ma is, vajon hány nő látta a punciját? Miközben ez egy jó első lépés az önmagunk megismerése és a szex pozitív gondolkodás elsajátítására. Mert amíg szégyelled a tested vagy egy testrészedet, hogy tudnád élvezni a szexet?”

Dodson és a feminizmus kapcsán Jámbor a közelgő nőnapot említi, amely hivatalosan a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak napja.

„Szuper, hogy van egy nap, amin ezzel foglalkozunk, de szerintem ez kicsit félrevezető, mert olyan, mintha aznap, ha vettünk virágot egy nőnek, akkor rohadt jót tettünk. A feminizmus gyakorlása is egy életen át tartó folyamat, és minden nap lehet gyakorolni. A feminizmus nem jelenti azt, hogy gyűlöljük a férfiakat, pont arról szól, hogy a szegény férfiakat is szeretnénk a kényszer szerepeiktől megszabadítani. Én büszkén mondom ki, hogy feminista vagyok, csak tessék érteni, hogy ez mit jelent, meg azt, mi az, hogy szexedukátor. Nőnap alkalmából pedig azt kérem minden nőtől, hogy ma este nézze meg a tükörben a punciját.”

Nyitókép: Sándor Emese / in.hu