A kijárási tilalom, amelyet novemberben próbálnak ki, és hivatalosan jövő év márciusában vezetnek be, korlátozza a turisták belépését Bukchon bizonyos területeire helyi idő szerint délután 5 órától reggel 10 óráig. A szabályszegőket 100 000 wonig (27 ezer dorint) terjedő bírsággal sújtják.
A helyiek egy része azonban aggódik, hogy így teljesen lenullázódik majd a faluba látogató turisták száma.
„Ki akarná meglátogatni?. Rossz benyomással távoznának Dél-Koreáról”
– mondta a Reuters-nek Kwon Young-doo, a szöuli történelmi Bukchon Hanok Village-ben található Ázsiai Kulturális Művészeti Múzeum tulajdonosa.
Bukchon Hanok szűk, kanyargós sikátorokkal a dombos északi Szöulban, a Csoszon-dinasztia (1392-1897) idejéből származik. A terület népszerű turisztikai célponttá vált, különösen miután egy évtizeddel ezelőtt egy tévéműsorban szerepelt.
A turistákat és a koreaiakat egyaránt vonzzák a környék festői, faoszlopokkal és ajtókkal, udvarral és cseréptetővel ellátott házai.
Fotó: Shutterstock
A megnövekedett turizmus azonban számos kellemetlenséget okozott a lakóknak, akik zajra, szemetelésre, nyilvános vizelésre és a magánélet megsértésére panaszkodnak. Néhány turistát a térfigyelő kamerák lencsevégre kaptak, amint megpróbálnak behatolni magánházakba, vagy engedély nélkül bekukucskálnak, ami súrlódásokat okoz a helyiekkel.
A helyiek közül emiatt sokan úgy döntöttek, hogy elhagyják a falut, ami a dzsongnói járási hivatal szerint a falu lakosságának 27,6%-os csökkenéséhez vezetett az elmúlt 10 évben.
A terület tavaly mintegy 6 millió látogatót vonzott, míg a lakosok száma körülbelül 6100 fő volt.
Chung Moon-hun, a Jongno kerület vezetője szerint a cél a lakosok jogainak védelme, és a korlátozásokat szükség esetén kiigazítják, hogy azok hatékonyak legyenek. Az a terület, ahol kijárási tilalmat és bírságokat fognak kiszabni, körülbelül 34 000 négyzetméter – körülbelül öt futballpálya nagyságú.
A lakosok azonban szkeptikusak a politika hatékonyságát illetően, és olyan kiskapukra hivatkoznak, mint például a hanok szállásokon (hagyományos koreai házak) éjszakázó turisták mentessége. Emellett a vállalatok által üzemeltetett szállások elszaporodását okolják azért, hogy megzavarják az életüket.
A lakosok szerint 2020 óta a hatóságok enyhítettek a hagyományos koreai házakra vonatkozó korlátozásokon, ami a lakónegyedekben a cégek által üzemeltetett hanok szállások számának növekedését eredményezte. 2010-ben 10 hagyományos házat regisztráltak Bukchonban Traditional Korean Housing Experience Businesses néven; 2024 októberére ez a szám 116-ra nőtt a kerületi hivatal szerint.
„Az emberek csak egy napra jönnek, hogy jól érezzék magukat, és a bulikból származó zaj rendkívül hangos. Gyakran nehéz fenntartani a normális napi rutint az olyan zavaró tényezők miatt, mint például a bőröndöket cipelő emberek még a korai órákban is, ami gyakran felébreszt”
– mondta az egyik hanok-megálló mellett lakó Kim Eun-mee, akinek a háza előtt felgyülemlő szemetet naponta többször is el kell végeznie.
Lee Dong-woo, a hanok stay booking platform BUTLER.LEE vezérigazgatója elmondta, hogy az üzlet akkor indult be, amikor a tulajdonosok, akiknek nehézséget okozott a régi házak felújítása vagy karbantartása, vendéglátóipari vállalkozásokra bízták az ingatlant.
„Ezek a megkeresések hajtják a terjeszkedést, nem pedig az, hogy aktívan kilakoltatjuk a jelenlegi lakókat, hogy hanok szállást üzemeltessünk, ami teljesen valótlan”
– fogalmazott Lee, aki 17 hanok szállást kezel Bukchonban.
Nyitókép: Shutterstock
