A mesébe illő Plitvicei-tavak Nemzeti Park türkizkék tavaival, zubogó vízeséseivel és buja erdeivel évről évre látogatók millióit varázsolja el, nem véletlenül került fel az UNESCO világörökségi listájára. A nemzeti park legnagyobb különlegessége a 16, egymással összekapcsolódó tó, amelyeket közel száz kisebb-nagyobb vízesés köt össze. A Plitvicei-tavakat fából készült pallóutakon lehet bejárni, amelyek közvetlenül a kristálytiszta víz fölött vezetnek. 

A több mint 300 négyzetkilométeres parkban a tavak mellett bükk- és fenyőerdők, ritka növényfajok, valamint barnamedvék, farkasok, hiúzok és számos madárfaj is található. A nemzeti parkot érdemes már a nyitáskor felkeresni, hiszen a nyári hónapokban rendkívül népszerű úti cél. A különböző hosszúságú túraútvonalaknak köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára ideális programot. 

Ha van olyan hely Szlovéniában, ahol a természet még ma is szinte érintetlenül uralkodik, az a Triglav Nemzeti Park. Az ország egyetlen nemzeti parkja a Júliai-Alpok szívében terül el, kristálytiszta tavakkal, smaragdzöld folyókkal, látványos vízesésekkel és hegycsúcsokkal, amelyek minden évszakban lenyűgöző látványt nyújtanak. A park névadója a Szlovénia legmagasabb hegyének és egyben nemzeti szimbólumának számító, 2864 méter magas Triglav. A helyiek szerint minden szlovénnak legalább egyszer meg kell másznia életében, de azok is felejthetetlen élményekkel gazdagodnak, akik a könnyebb túraútvonalakat választják.

A Triglav Nemzeti Park több mint 800 négyzetkilométeren terül el, és a változatos táj szinte végtelen lehetőséget kínál a természetkedvelőknek. A festői Bohinji-tó és a közelben fekvő, a világ legjobb hidegvizes fürdőhelyének választott Bledi-tó környéke, a Vintgar-szurdok, a Peričnik-vízesés vagy a Soča folyó türkizkék vize mind olyan látnivalók, amelyek önmagukban is megérnek egy kirándulást.

A természetvédelmi területet nagy gonddal óvják, így a látogatók valóban egy különleges, szinte érintetlen környezetben barangolhatnak. Bár a park területe viszonylag kicsi, rendkívül változatos élményeket kínál. A nyári hónapokban a túrázás, a hegyi kerékpározás és a kajakozás a legnépszerűbb programok, míg télen a környező síterepek és a havas hegyvidék vonzza a látogatókat.

A Dobsinai-jégbarlang Szlovákia egyik legkülönlegesebb természeti csodája, amely a Szlovák-karszt területén található. Az UNESCO világörökség részét képező barlang egész évben lenyűgöző jégvilágot rejt: helyenként akár 25 méter vastag jégréteg, hatalmas jégoszlopok és csillogó jégformációk teszik mesebelivé a föld alatti tájat.

A több mint 1200 méter hosszú barlangból mintegy fél kilométer látogatható, ahol a hőmérséklet még nyáron is fagypont körül mozog. A különleges mikroklímának köszönhetően a jég évszázadok óta megmaradt, így a Dobsinai-jégbarlang Közép-Európa egyik legjelentősebb természetes jégbarlangjának számít. 

A magyar határ közelében fekvő Szlovák Karszt Nemzeti Park különleges mészkőformáiról, hatalmas barlangrendszereiről és vadregényes szurdokairól híres, nem meglepő, hogy barlangjai az UNESCO világörökség részét képezik.

A park legnagyobb különlegessége a több mint ezer barlang és szakadék, amelyek közül több is látogatható. Itt található például a lenyűgöző Domica-barlang, ahol föld alatti termek, cseppkőképződmények és akár csónakos túrák is várják az utazókat, valamint a Gombaszögi-barlang, amely különleges aragonitképződményeiről ismert.

A Szlovák Karszt Nemzeti Park tökéletes úti cél azok számára, akik a látványos hegyvidéki panorámák helyett egy kevésbé zsúfolt, mégis különleges természeti élményre vágynak. 

A Salzburg közelében, Werfen városánál található a világ legnagyobb jégbarlangjaként ismert Eisriesenwelt. A lenyűgöző föld alatti rendszer több mint 40 kilométer hosszan nyúlik a hegy mélyén, és évente mintegy 200 ezer látogatót vonz. A barlang májustól október végéig látogatható, ám a különleges élményhez nem árt felkészülni: a bejárat már 1641 méteres magasságban található, odabent pedig egész évben fagypont körüli vagy az alatti hőmérséklet uralkodik. A látogatókat ezért csak megfelelően felöltözve, kabátban engedik be a jégből formálódott csodavilágba.

A hatalmas jégcsarnokok, különleges jégalakzatok és természetes jégszobrok látványa felejthetetlen élményt nyújt. Bár a barlang belsejében tilos fényképezni, az élmény így is különleges marad.

Románia egyik leglátványosabb hegyvidéki területe a Máramarosi- és a Besztercei-havasok között található Radnai-havasok Nemzeti Park, amelya a Keleti-Kárpátok egyik legérintetlenebb és leglátványosabb hegyvidéki területe. A park legmagasabb pontja a Nagy-Pietrosz csúcs, amely 2303 méteres magasságával a Keleti-Kárpátok egyik legimpozánsabb hegycsúcsa.

A terület különlegességét a gleccserek által formált völgyek, kristálytiszta hegyi tavak és ritka növény- és állatfajok adják. A túrázók egyik kedvence a Lála-tavak vidéke, ahol türkizkék víztükrök, sziklás hegygerincek és lenyűgöző alpesi tájak várják a látogatókat. A parkban medvék, farkasok, hiúzok és számos védett madárfaj is él, így a vad természet hangulata szinte minden ösvényen érezhető.

A Radnai-havasok Nemzeti Parkot érdemes felkeresnünk, ha  anépszerűbb erdélyi látnivalók helyett csendesebb, kevésbé zsúfolt helyen szeretnének kirándulni. 

Dél-Szerbiában, Kuršumlija közelében, a Radan-hegy déli lejtőin található az ország egyik legkülönlegesebb természeti látványossága, a Đavolja Varoš, vagyis az „Ördög városa”. A különös sziklaformációk mintha egy másik világ tájáról érkeztek volna: több mint kétszáz, toronyszerű kőoszlop emelkedik egymás mellett a hegyoldalon. A mintegy 700 méteres magasságban fekvő területet 1959-ben nyilvánították védetté, és ma Szerbia egyik legérdekesebb természeti csodájaként tartják számon.

A legenda szerint az oszlopok megkövült násznépet ábrázolnak: a helyiek úgy tartják, hogy az ördög próbálta összeházasítani a testvéreket, ám egy tündér megakadályozta a szentségtelen esküvőt, és kővé változtatta a résztvevőket. A tudományos magyarázat szerint a puhább vulkáni kőzetből álló, a 2-15 méter magas képződményeket az erózió folyamatosan alakítja, miközben a keményebb kődarabok „kalapként” védik az alattuk lévő oszlopokat. A legtöbb kőtornyot a tetején elhelyezkedő keményebb andezitszikla „kalapként” védi, amely lassítja az alatta lévő puhább kőzet pusztulását – így jöhettek létre ezek az egyedi, gombaszerű formák.

A különleges sziklaformációk mellett a területen két természetes forrás is található, amelyek ásványi anyagokban gazdag, vöröses színű vize tovább fokozza a táj misztikus hangulatát. Đavolja Varoš nem véletlenül Szerbia egyik legismertebb természeti csodája: különleges formái, legendái és vadregényes környezete miatt felejthetetlen úti cél a természetjárók számára. Ha egy másik „ördögi" látványosságra is kíváncsiak vagyunk, ez a baljós kastély is csak pár órára van tőlünk.