Ezt kell tenni a használt maszkokkal

in.hu
2022-01-20
Eldobható maszk

Fotó: Unsplash / Pam Menegakis

Az arcmaszkok ma már az életünk részét képező, mindennapi ruhadarabok, ráadásul az omikron esetében más irányelvet érdmees követni annak viselésében. Az egy dolog, hogy hordjuk őket, de arra is érdemes odafigyelni, mit tegyünk, miután használtuk őket.

A maszkok bizonyítottan csökkentik a koronavírus terjedésének kockázatát, és segítenek megőrizni a biztonságunkat a nyilvános helyeken, azonban ahhoz, hogy hatékonyak maradjanak, némi odafigyeléssel kell bánni velük.

Zsákba vele

A legtöbben első mozdulata, miután hazaértünk vagy megérkezünk valahová, hogy gyorsan levesszük a maszkunkat. Raina MacIntyre, a University of New South Wales globális biológiai biztonság professzora azoban azt mondja, hogy mielőtt így tennénk, mossuk meg vagy fertőtlenítsük a kezünlket, és csak a fülhurkoknál fogjuk meg a maszkot, olvasható a Guardian cikkében.

Amikor épp nem használjuk a maszkot, ahelyett, hogy a zsebünkbe vagy a táskánkba gyűrnénk azt, tegyük egy kis tasakba vagy papírzacskóba. Ha van kéznél valamilyen fertőtlenítőszer, enyhén be is permetezhetjük, mielőtt eltennénk.

Bár az előbbi tanács mind a textil, mind az eldobható maszkokra is alkalmazható, MacIntyre szerint a textilmaszkok hatástalanok az omikronnal szemben. A COVID-19 legújabb variánsa ugyanis könnyebben átterjed, így a jól illeszkedő és szűrő maszk sokkal jobb védelmet nyújt. Nem véletlenül tanácsolták azt már néhány héttel ezelőtt is, hogy dupla maszkot horjdunk.

MacIntyre szerint a legjobb, ha FFP2-es maszkot használunk, vagy ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor sebészeti maszkot.

Meddig hordható ugyanaz a maszk?

MacIntyre szerint két tényező határozza meg, hogy mikor kell kidobni egy maszkot. Az első elég nyilvánvaló, ha egy maszk „láthatóan nedves vagy szennyezett”, dobja ki. A másik tényező a maszk viselésének időtartama, amely MacIntyre szerint nem lehet több nyolc-tíz óránál. Bár érdemes szigorúan beartani ezt az útmutatót, „extrém hiány esetén” ez az időhossz megduplázható.

Hova és hogyan dobjuk ki a mszkot?

Nem meglepő, hogy az eldobható maszkok környezeti veszélyt jelentenek. Dr. Mohammad Saberian, az ausztráliai RMIT Egyetem kutatója szerint naponta 6,8 milliárd eldobható maszkot használnak szerte a világon. Mivel ezek főként biológiailag nem lebomló műanyagokból készülnek, 450 évig is eltarthat a lebomlásuk.

Saberian és munkatársai ennek érdekében kitalálták, hogyan lehetne az eldobható arcmaszkokat újrahasznosítani útépítő anyagokká. Javaslatuk szerint a maszkok, fertőtlenítésük után, felapríthatók és összekeverhetők az építési törmelékkel.

„Az arcmaszkok és az egyéni védőeszköz-hulladék újrahasznosításának fő akadálya a megfelelő létesítmények és berendezések hiánya a hulladék-újrafeldolgozó helyeken"

– teszi hozzá.

Ausztráliában az arcmaszkokat a szemetesbe dobják, ahol a háztartási hulladékkal együtt összegyűjtik és a szeméttelepre viszik. Saberian szerint az arcmaszkok vagy a személyes védőfelszerelések számára kijelölt szemeteskukákat kell bevezetni, legalábbis az olyan forgalmas helyeken, mint a kórházak, idősgondozási létesítmények és bevásárlóközpontok.

MacIntyre szerint most az a legfontosabb, hogy a maszkokat a szemetesbe dobjuk és ne szórjuk el az utcán.

A textilmaszkok gondozása

Mi a helyzet azokkal a textilmaszkokkal, amiket a két év alatt felhalmoztunk? Még mindig jobbak annál, mintha semmit sem viselnénk. Ha ezt használjunk, minden nap 60 fokon mossuk ki mosógépben, miután használtuk, valamint száradás után vasaljuk ki vagy gőzöljük át a további sterilizálás érdekében.

Nyitókép: Unsplash / Pam Menegakis

From Your Site Articles

Ha a szív szó hallatán asszociálunk egy képre, valószínűleg mindannyiunknak ugyanaz a forma fog az eszébe jutni. Ez azonban nagyban eltér a biológiai emberi szív bármiféle alakjától – legalábbis eddig így tudtuk. Egy nemrég készített átfogó kutatás viszont úgy tűnik, képes rávilágítani a valódi összefüggésre.

Régi idők szimbóluma

A tanulmány szerint az ókori görög filozófusok lehettek az elsők, akik testünk motorját az érzelmekkel társították – többek között Arisztotelész is alkotott ezen a területen.

Ezt követően egy 13. században élő Pierre Vinken nevű németalföldi idegsebész és szerző illusztrációként a ma is ismert szív alakzatot használta könyvében – ezt valószínűleg Arisztotelésznek a szervről szóló rendhagyó leírása ihlette.

Más források szerint egyébként a klasszikus szívlogó egy mára már kihalt, silphium nevű óriás édesköményfaj levelét ábrázolja, amelyet egykor az ókori görögök és rómaiak a születésszabályozás egyik formájaként használtak.

Mégis megtalálták az összefüggést?

Anatómiai vizsgálatok évszázadok során kijelentették, hogy a szív általánosan ábrázolt – érzelmeket és szeretetet kifejező – szimbóluma egyáltalán nem hasonlít egy élő ember dobogó szívére. A tudósok azonban a 20. század közepén rábukkantak egy olyan magyarázatra, miszerint az egyszerűsített alaknak valójában lehet anatómiai háttere.

Ezt is olvasd el! Íme a szív jó egészségének egy egyszerű jele

Fotó: Shutterstock

A koszorúérrendszer első másolatait az 1950-es években készítették el, amikor halottak aortájába műanyagot fecskendeztek, és olyan öntvényeket készítettek, amelyek meglepő módon hasonlítottak a szív ikonikus alakjára.

Néhány évtizeddel később, az új technológiák kifejlesztésével – amelyek során kontrasztanyagot fecskendeztek a koszorúerekbe – kiderült, hogy a hagyományos szívforma valójában mennyire pontos.

A jobb és a bal koszorúér egyidejű befecskendezésével a teljes koszorúér-keringés láthatóvá tehető. A jobb és bal koszorúérfák egyidejű vizualizációja pontosan azt az alakot alkotja, amit eddig emberi szívként szoktunk illusztrálni

– idézi a kutatókat az IFLScience írása.

Ezek után a mostani tanulmány szerzői azon tűnődtek, vajon az ókori tudósok készítettek-e hasonló – például gipszből készült – öntvényeket a koszorúerekről, amelyekből megpillanthatták az alakzatot.

Mindenesetre az biztos, hogy további kutatásokat igényel a szív szimbólumrendszere, mégis ez lehet a legvalószínűbb hipotézis, amely megmagyarázza a népszerű popkulturális jelzésünk valódi eredetét.

Nyitókép: Shutterstock