Így válaszd ki a legfenntarthatóbb karácsonyfát
Mind a kivágott fenyőnek, mind a mesterséges fának vannak előnyei és hátrányai, mondja Curtis VanderSchaaf, a Mississippi State University Erdészeti tanszékének adjunktusa a ScienceAlertnek. Íme néhány tipp, amit mindkettőnél figyelembe kell venni.
Élő fenyő
A karácsonyfák növekedésük során szén-dioxidot vonnak el a levegőből, és azt használják fel fájuk építőköveként. Így az üvegházhatású gáz nem kerül a légkörbe, ahol a túl sok szén-dioxid hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ez a folyamat leáll a fa betakarításakor, majd egy bizonyos ponton a kivágott fa bomlásnak indul és újra felszabadítja a szenet.
Pozitívum, hogy a fa gyökérrendszere egy ideig még tárolja a szenet, és általában új fákat ültetnek, hogy a körforgás folytatódjon.
De hogyan találjuk meg a legtartósabb élő fát?
1. A fa eredete
A Mississippiben élő VanderSchaaf azt mondja, számára a nemes fenyő megvásárlása azt jelenti, hogy a fa valószínűleg a csendes-óceáni északnyugatról származik.
„Ez hosszú út, és a szállítás az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik fő forrása. Egy több száz fát szállító teherautóban azonban az egyes fák szállítási kibocsátása elég csekély.”
Hozzáteszi, hogy a leggyakoribb karácsonyfa régiónként változik. VanderSchaaf azt tanácsolja, hogy keressünk olyan helyi faiskolákat is, amelyek védik a talajt az eróziótól, és minimalizálják a felszíni és felszín alatti vizek károsodását a műtrágyákat és növényvédő szereket is tartalmazó lefolyás miatt.
2. Az élő fa újrahasznosítása
Nem mindegy, mit teszünk a fával az ünnepek után. Az újrahasznosítás nyilvánvalóan sokkal jobb megoldás, mintha a fa a hulladéklerakóban bomlana le. A legtöbb hulladéklerakóban – természetükből adódóan anaerob körülmények alakulnak ki, és a bomlás során metángáz szabadul fel, amely a szén-dioxidnál sokszor erősebben melegíti a légkört.
Keressünk olyan közösséget vagy kiskereskedőt, amely felaprítja a fát, hogy mulcsot készítsen belőle, vagy felhasználja az állattartásban.
A másik lehetőség a komposztálás. A fákat homok vagy talaj eróziógátként vagy halak élőhelyeként használhatjuk a tavakban.
A fák akár egészben is adományozhatók állatkerteknek, ahol a fák szórakoztatják az állatokat, miközben végül a hulladéklerakón kívül bomlanak el, vagy pedig bioégetőbe dobhatók, hogy épületek fűtését biztosítsák. Egyesek még kecskéket is etetnek a fákkal.
Alternatív megoldásként a fát kisebb darabokra vághatjuk, és hagyjuk a szabadban elrohadni. Ez ideiglenes otthont biztosít számos rovarnak, madárnak és vadon élő állatnak.
A műfák előnyei és hátrányai
Bár évekig is kitarthatnak, és szinte semmilyen karbantartást nem igényelnek, a műfák többnyire kőolaj alapú termékből készülnek, és ha kidobjuk, akár több száz évig is eltarthat a lebomlása.
Íme, néhány tipp műkarácsonyfa vásárolásakor a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
1. Hosszú távú használat
A sokéves újrafelhasználással elkerülhető az új fa előállításával, csomagolásával és szállításával járó szén-dioxid-kibocsátás. A megtérülés – amikor a műfa kibocsátása megegyezik egy élő fa vásárlásának kibocsátásával – a figyelembe vett tényezőktől függően 4-20 évig is terjedhet.
Sok műfát úgy építenek, hogy akár 30 évig vagy tovább is bírja. Hogy ez az élettartam tényleg a lehető leghosszabb legyen, ügyeljünk a felállítására és a tárolására. Ha a fa megsérül, először csere alkatrészeket keressünk, ahelyett, hogy az egész fát kicserélnénk.
2. Forrás
A mesterséges karácsonyfák mintegy 80%-át Kínában gyártják. Bár a szállítás elég hatékony, a fának még mindig el kell jutnia a kikötőkbe és vissza. Érdemes ehelyett a közelben gyártott opciót keresni.
Egyes gyártók legalább részben újrahasznosított anyagokból készítik a fákat, ami segít csökkenteni a fa szén-dioxid-kibocsátását. A rövidebb műfák, illetve a kevesebb lombozatot tartalmazó minták szintén kevesebb műanyagot használnak. A felhasznált kőolaj mennyiségét a felhasznált műanyag típusa is befolyásolja. Egyes kutatások szerint a polietilén műanyagformákból készült műanyag lombok kisebb hatással lehetnek a környezetre, mint a polivinil-kloridból, azaz PVC-ből készült hagyományos lombok.
3. Második esély
Ha mégsem vagy már nem tetszik a műfánk, próbáljuk meg eladni vagy adományozzuk oda valakinek, hogy mások tovább használhassák. A régi faágakat kreatívan is felhasználhatjuk, például koszorút vagy füzéreket készíthetünk belőlük.
Nyitókép: Shutterstock