Nem meglepő, de probléma, ha neked is „popcorn agyad” van

Ahogy egyre több időt töltünk az interneten, a David Levy, az UW iSchool kutatója által 2011-ben nevet kapó popcorn agy jelenség egyre gyakoribb problémává válik. Számos tanulmány kimutatta már, hogy a telefonok, számítógépek és a közösségi média következetes használata erős hatással lehet az agyunkra és az információ feldolgozásra, a fiatalok esetében pedig jelentősen befolyásolhatja a figyelmet.

Más szóval, a közösségi média szó szerint megváltoztatja az agyunk működését.

A popcorn agyat röviden fogalmazva, a digitális világ okozza. Dannielle Haig pszichológus magyarázata szerint az interneten látott dolgok nagyon más tempóban mozognak. Amellett, hogy a dolgokat valójában úgy tervezték, hogy megragadják és megtartsák a figyelmünket, a szándék az volt, hogy mindez gyorsan történjen.

Az online platformok és a közösségi oldalak olyan algoritmusokat használnak, amelyek folyamatos információáradattal, értesítésekkel és szórakozással látnak el minket, mindezt az érdeklődési körünkhöz és viselkedésünkhöz igazítva, magyarázza Haig.

„Ez az agy jutalmazási rendszerének túlstimulálásához vezethet, különösen a dopamin útvonalakhoz, amelyek az élvezethez és az újdonsághoz kapcsolódnak. Amikor új információkat vagy értesítéseket kapunk, az egy kis dopamin felszabadulást vált ki, ami jutalmazza az agyunkat, és arra ösztönöz, hogy folytassuk az új ingerek keresésének és befogadásának ezt a körforgását.”

Vagyis, mivel online vagyunk, arra vagyunk kondicionálva, hogy gyors jutalmat várjunk, és ha azt nem, akkor valami mást kapunk. Az internet, tehát, aktívan ösztönzi az agyat a folyamatos mozgásra, ide-oda pattogásra.

„Idővel ez az állandó figyelemigény és a feladatok közötti gyors váltás a mentális nyugtalanság érzéséhez vagy az agy „ugrálásához” vezethet, mivel nehezen tud hosszabb ideig egy feladatra koncentrálni”

– mutat rá a pszichológus.

Hosszú távú hatások

Hosszú távon a közösségi média valóban tartósan megváltoztathatja az agyunk működését.

Bár még zajlanak az ezzel kapcsolatos kutatások, Haig szerint vannak arra utaló bizonyítékok, hogy az erősen stimuláló digitális környezetnek való tartós kitettség befolyásolhatja a kognitív funkciókat. Bár ez nem agykárosodás nincs szó, de agyi változásról mindenképpen.

„Nem feltétlenül arról van szó, hogy az agy károsodik, hanem inkább arról, hogy az idegpályái átrendeződnek vagy alkalmazkodnak a multitasking és a gyors információfeldolgozás követelményeihez”

– magyarázza Haig.

Az egyik legnagyobb változás lehet ennek következtében, az agy mély, koncentrált és tartós figyelemre való képességének csökkenése – olyan képességeké, amelyek elengedhetetlenek az összetett elemzéshez és a kritikus gondolkodáshoz.

Bár az agy plaszticitása lehetővé teszi, hogy alkalmazkodjon ezekhez az új követelményekhez, a probléma az, hogy ezek az alkalmazkodások a tartalommal való mély és átgondolt foglalkozásra való képességünk rovására mehetnek, ami idővel hatással lehet a tanulásra, a memóriára és az érzelmi szabályozásra, mutat rá Haig.

Haig szerint a popcorn agy kialakulásának számos következménye van, többek között az hatással lehet a társadalmi interakciókra, az érzelmi jólétre és az általános termelékenységre. De elveszíthetjük annak képességét, hogy hosszú könyveket tudjunk végigolvasni, vagy nehézségeink akadhatnak a bonyolultabb problémák megoldásával. Az is előfordulhat, hogy a barátokkal folytatott beszélgetések színvonala gyengébb lesz, mivel nehezünkre esik a témánál maradni.

„Az állandó ingerlési és azonnali kielégítési igény csökkent türelemhez és kitartáshoz vezethet, ami megnehezíti a hosszú távú célok elérését. A megnövekedett szorongás és stressz szintjének kockázata is fennáll, mivel a kapcsolat megszakításának képtelensége akadályozhatja a relaxációs és helyreállító mentális folyamatokat, ami hozzájárul az állandó mentális elkötelezettség és a kiégés körforgásához.”

(Glamour)

Nyitókép: Shutterstock