A szemöldökökre vonatkozik.
Szépségideálok jönnek és mennek, a divat változik, aztán megint visszatérnek a régmúlt homályába veszett trendek. Sok mindent megteszünk magunkkal, hogy kövessük ezeket, ám bizonyos dolgokon nem lehet, de legalábbis nem könnyű változtatni, ha megbántuk azt.
Ilyen például a szemöldökszedés. Éppen ezért az egyetlen szépségszabályt, amit nagyon fontos betartani, az, hogy ne szedjünk ki semmit a szemöldök ívének tetején, mert fennáll a veszélye, hogy tönkretesszük annak formáját.
Persze, csábító annak gondolata, hogy néha megragadjuk a csipeszt és megszabaduljunk néhány bosszantó szőrszáltól, de érdemes alapvetően tartani magunkat ahhoz a szabályhoz, hogy csak a természetes szemöldök alatt vagy között lévő szőrt szedjük ki.
A kilencvenes és nyolcvanas években a karbantartás azt jelentette, hogy buzgón szedtük a szemöldökünket, gyakran addig, amíg egy karcsú, Marlene Dietrich-stílusú csík nem maradt.
„Amikor több mint két évtizeddel ezelőtt elkezdtem a szemöldökre specializálódni, az iparág, ahogy mi ismerjük, még gyerekcipőben járt”
– mondja Shavata Singh, az Egyesült Királyságban működő luxus szemöldök- és szempilla szalonok és saját, azonos nevű termékmárkájának alapítója.
„A korlátozott termékválaszték a szemöldök meghatározására és kiemelésére összpontosított, csak világos vagy sötét színű ceruzákkal és púderekkel, amelyek általában mesterséges megjelenést eredményeztek. A formázást nagyon is barkácsolós dolognak tartották, sok nő sablonnal próbált meg egy adott szemöldökformát létrehozni, általában katasztrofális eredménnyel.”
Fotó: Gilbert Flores/Variety via Getty Images
A 2010-es években a dolgok sokkal bonyolultabbá váltak. Cara Delevingne telt, bolyhos ívű szemöldökének köszönhetően úgy tűnt, hogy az évtized elején elindult a modellkarrierje, és ezzel évtizedes szépségnormák fordultak meg (bár a közel-keleti és ázsiai közösségekben már régóta a teltebb, formásabb szemöldök volt a preferált).
A dús szemöldök státuszszimbólummá vált; a matematikailag megmunkált ívek elszaporodtak az Instagramon, végtelen számú híresség szelfijét megkoronázva.
2015-ben egy felmérés szerint a brit nők évente 200 fontot költöttek kezelésekre, a következő évben pedig a Guardian az évtized „szépségmániájának” nyilvánította a szemöldököt.
Nem véletlen – a szemöldök gyakran az egyik első dolog, amit észreveszünk valakin, hiszen annyira szerves része annak, ahogyan gondolatainkat és érzéseinket kommunikáljuk.
„Sok érzelmünket a szemöldökünkön keresztül fejezzük ki, és teljesen át tudja alakítani az arcunkat”
– mondja Emmy Clayton, szempilla- és szemöldökművész szakértő.
Még a legapróbb természetes javítás is drámai különbséget jelenthet a textúra, a szín és a forma tekintetében – ez pedig különösen igaz lehet, ha öregszünk. Az íves forma úgy tűnik, hogy megemeli és kinyitja a szemet, ellensúlyozva a megereszkedés hatását, amely az öregedés során beállhat.
Fotó: Shutterstock
Napjainkban a szépségszalonok kínálatában számos szemöldökkel kapcsolatos kezelés közül választhatunk. A microblading nagyon népszerű választás, amely egy apró tűkkel ellátott kis penge segítségével természetes, finom szőrvonások megjelenését kelti, és így teltebb szemöldök látszatát kelti, míg a nanoblading hasonló technika, de még finomabb tűket használ, ami még valósághűbb, részletesebb vonásokat tesz lehetővé.
A szemöldökhosszabbítás során apró, szintetikus szőrszálakat rögzítenek a bőrre vagy a szemöldökre. Létezik púderes vagy ombré szemöldök is, egy félig tartós megoldás, amely a púderes smink megjelenését hivatott utánozni. Ez ideális, ha merészebb vagy feltöltöttebb stílust szeretnénk elérni.
A jelenleg nagy népszerűségnek örvendő szemöldök laminálás olyan eljárás, amely a szőrszálakat a helyükre állítja, és általában megemeli őket.
Mindezen újítások ellenére azonban a legtöbb szakértő nem javasolja, hogy messze térjünk el a szemöldökformától, amivel születtünk.
Ha szemöldökről van szó, a természetes szemöldökforma eredendően megfelel az egyedi arcszerkezetnek. Szemöldökünk is keretezi az arcunkat, ezért a legjobb megoldás az, ha azt követjük, amivel természetesen rendelkezünk. Clayton szerint, ha túlságosan eltávolodunk a természetes ívünktől, az nem biztos, hogy jól illeszkedik az arcformánkhoz, ráadásul nehéz lehet fenntartani, és a visszanövés még nyilvánvalóbbnak tűnik.
Érdemes tehát tartani magunkat az „aranymetszés” elvéhez, eszerint a szemöldöknek az orrlyuk közepe felett kell kezdődnie, a legmagasabb pontnak a szem szivárványhártyájának közepével és az orrheggyel kell egy vonalban lennie, a végének pedig a szem és az orrlyuk külső sarkával kell egy vonalban lennie.
Nyitókép: Shutterstock
