A fehér gyerekeknél nagyobb eséllyel diagnosztizálják túl ezt a betegséget
A különböző betegségek és rendellenességek túldiagnosztizálása és az indokolatlan kezelések több szempontból is hátráltatják az egészségügyi fejlődést. Alábbi cikkünkben egy tanulmányról beszélünk, amely felhívta a figyelmet az ilyen esetek problémáira.
Egy közelmúltban készült kutatás eredményei megállapították, hogy a ADHD-t — vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart — sokkal többször diagnosztizálják fehér bőrszínű gyerekeknél, ennek hatására pedig ők gyakran túl vannak kezelve. Természetesen minden más fiatalnál is kimagasló eredmények születtek. Ez több szempontból sem egy jó tendencia.
Egyrészről az amerikai gyermekek és serdülők körében ez a zavar hat százalékról tízre emelkedett az elmúlt 20 év mérései alapján. A túldiagnosztizálás hozzájárulhat ehhez a rendkívüli ugráshoz. Emellett a megnövekedett esetszám szétfeszíti az amúgy is korlátozott mentálhigiénés erőforrásokat, így sokszor azok a gyerekek nem kapnak megfelelő ellátást, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
Mindemellett a túlkezelés jelentős vagy közepes mértékű károsodásokat is okozhat a fiatalok gondolkodásmódjában. Például az erőteljes tüneteket produkálók esetében sokat segíthetnek a kezelések, ellenben az enyhe jeleket mutató vagy tünetmentes gyerekek a foglalkozások hatására — mivel tudatosul bennük, hogy betegnek hiszik őket — alacsonyabb iskolai teljesítményt nyújthatnak és viselkedésbeli problémáik lehetnek.
Egy kis videós ismertető az ADHD-ról:
A kutatás adatgyűjtési folyamata alatt a szakértők 1070 amerikai általános iskolás adatait elemezték. A diákok többsége az első ADHD-diagnózis előtt dicséretes magatartással, kiemelkedő tanulmányi eredményekkel és végrehajtási funkciókkal rendelkezett. Rájuk úgy tekintettek, mint akiknél nem valószínű, hogy figyelemzavar kockázatának lennének kitéve.
Végeredményként megállapították, hogy a csoporton belüli fehér gyermekek 27, míg a többiek csupán 19 százalékánál diagnosztizáltak később ADHD-t. Emellett a fehér fiatalok mintegy egy negyede, míg a nem fehér kicsik 14 százaléka használt gyógyszert figyelemzavarra. A családok társadalmi és gazdasági helyzete vagy az alanyok életkora nem magyarázta az eltéréseket.
A továbbiakban a kutatócsoport tovább szeretné folytatni a vizsgálatokat. Elsősorban azt szeretnék következőnek megállapítani, hogy vajon ezek az egyenlőtlenségek faji és etnikai hovatartozás szerint változnak-e a fiúk és a lányok esetében.
Nyitókép: Shutterstock
Forrás: The Good Men Project
