Az álmatlanságban szenvedőknek nagyobb eséllyel lehet kognitív problémája

Ezek közé a kognitív problémák közé tartoznak a memóriával, a koncentrációval és a tanulási képességgel kapcsolatos problémák, és minél tovább tart az álmatlanság, annál rosszabbak lesznek ezek az agyi funkciók az évek múlásával, míg ha az álmatlanság tünetei enyhülnek, a kognitív funkciók általában egészségesebbek maradnak a későbbi életkorban – derül ki egy új, 3748 finnországi résztvevő bevonásával készült tanulmányból.

Azt már tudjuk, hogy mentális (és fizikai) egészségünk függ a megfelelő mennyiségű alvástól. Kevés tanulmány terjed ki azonban olyan hosszú időre, mint ez a tanulmány: a résztvevők eredeti felmérése után 15-17 évvel végeztek utófelméréseket, számol be róla a ScienceAlert.

Ennek eredményeképpen azok a résztvevők, akik a vizsgálat kezdetekor az életkoruk közepén álltak és foglalkoztatottak voltak, a nyomon követés időpontjában már nyugdíjba mentek, miután elérték a törvényes nyugdíjkorhatárt, vagy rokkantsági okokból.

„Eredményeink azt mutatták, hogy a már munkaképes korban jelentkező álmatlansági tünetek növelhetik a kognitív hanyatlás kockázatát nyugdíjas korban. Az elemzés azt mutatta, hogy a fokozott alvási panaszok a szubjektív kognitív funkciók súlyosabb problémáival függtek össze”

– magyarázzák tanulmányukban a Helsinki Egyetem kutatói.

A tanulmány nem megy bele mélyebben az összefüggés okaiba. Korábbi tanulmányok azt a lehetőséget vizsgálták, hogy az alvás során az agyban működő hulladéktisztító rendszer, illetve a REM-alvás memóriakonszolidációs hatásai hosszú távon hatással lehetnek a kognitív funkciókra azoknál, akik rosszul alszanak.

A kutatók kiigazították az egyéb egészségügyi tényezőket, amelyekről ismert, hogy összefüggésben állnak az időskori kognitív hanyatlással. Ezek közé tartozik a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás, a cukorbetegség, a depresszió és az alacsony fizikai aktivitás.

A tanulmány szerzői szerint az álmatlanság felismerése és korábbi kezelése potenciálisan megakadályozhatja az agyi egészségügyi problémákat, sőt az olyan betegségeket is, mint az Alzheimer-kór, a későbbi életkorban, bár a kutatás nem elégséges ahhoz, hogy egyértelműen kimutassa az ok-okozati összefüggést.

Más szóval, nem tudjuk biztosan, hogy az álmatlanság okozza-e a kognitív hanyatlás megnövekedett kockázatát, bár a látott összefüggés mindenképpen indokolja a jövőbeli vizsgálatokat.

„Az álmatlanság tüneteinek korai felismerése már az élet közepén potenciális beavatkozási pont lehet az alvásminőség javítására és a későbbi kognitív hanyatlás megelőzésére. Ezek az intézkedések közpénzeket takaríthatnak meg, és javíthatják az egyén közérzetét, életminőségi éveket adva hozzá az öregedéssel összefüggésben”

– magyarázzák a kutatók.

A kutatócsoport rámutat, hogy alvásunk minőségének javítására számos lehetőség van, többek között az alvásritmusunk szabályosabbá tétele, alvási környezetünk megfelelő kezelése (a hőmérséklet és a világítás tekintetében), valamint étkezési és ivási szokásaink (beleértve például a kávéfogyasztást is) ellenőrzése.

A kutatással kapcsolatban tisztában kell lenni néhány korlátozással. A vizsgálat objektív tesztek helyett önbevallásra támaszkodott, így az adatok azon alapulnak, hogy a résztvevők mennyire voltak tisztában az állapotukkal, és mennyire őszintén nyilatkoztak róla. Emellett csak a második, nyomon követő felmérés kérdezett a kognitív problémákról.

Az itt szereplő eredmények – amelyeket a Helsinki Egészségügyi Tanulmány részeként gyűjtöttek – azonban elegendő bizonyítékot tartalmaznak ahhoz, hogy olyan összefüggésre utaljanak, amely hasznos lehet a jövőbeli vizsgálatok és az egészségi állapotfelmérések szempontjából. Úgy tűnik, hogy az álmatlanságnak mind hosszú távú, mind rövid távú hatásai vannak az agyra.

„A későbbi vizsgálatokban érdekes lenne további fényt deríteni például arra, hogy az álmatlanság kezelése lassíthatja-e a memóriazavarok kialakulását is”

– fogalmazott Tea Lallukka, a Helsinki Egyetem orvosszociológusa.

Nyitókép: Shutterstock