Egy új vérvizsgálat évekkel az első tünetek előtt jelzi az Alzheimer-kórt

A Washingtoni Egyetem (UW) kutatói által megalkotott, újszerű vérvizsgálatot úgy tervezték, hogy a vérben lévő molekuláris prekurzort kimutassa, amely a fehérjék szabálytalan összecsomósodását okozhatja az agyban és végül amiloid béta (Aβ) plakkokat képezhet.

Az Aβ-plakkok az Alzheimer-kór egyik híres ismert ismertetőjegyei, de a kognitív hanyatlásban betöltött szerepük bizonytalan. Történelmileg ezeket az extracelluláris plakkokat a neuronok diszfunkciójának és elvesztésének korai kiváltójának tekintették, ami végül a kognitív hanyatláshoz vezet.

A legújabb tanulmányok azonban kimutatták, hogy az Aβ-plakkok az Alzheimer-kóros betegek csak egyharmadában vannak jelen, és néha olyan emberek agyában is megtalálhatók, akiknél nem tapasztalható kognitív deficit. Más szóval, az agyban lévő extracelluláris Aβ-plakkok önmagukban nem feltétlenül mérgezőek, de a köztudottan nehezen kimutatható molekuláris toxinoktól származhatnak.

Ezek a toxinok lényegében a sejtekben található Aβ funkcionális változatai, a toxikus Aβ oligomerek, és egyes tudósok szerint ezek távolról finoman károsíthatják az idegsejteket, valamilyen módon hajlamosítva a sejteket a sejten kívüli plakkok és csomók kialakulására.

A tudósok még mindig a részleteket fejtegetik, de a hipotézis arra késztette az UW kutatóit, hogy lenyűgözően pontos oldható oligomerkötési tesztet készítsenek, amelyet SOBA-nak neveznek.

A kutatók először 310 résztvevő vérplazmáján tesztelték a SOBA-t, melynek során néhány résztvevőnél enyhe kognitív károsodást vagy Alzheimer-kórt mutattak ki, míg mások jó kognitív egészségnek örvendtek.

A vérplazmában lévő toxikus Aβ oligomerek mérésével a SOBA mind az 53 Alzheimer-kóros résztvevőt kiszűrte, akiknél később a halál beállta után bebizonyosodott, hogy a betegségben szenvednek. Eközben a kontrollcsoportban a SOBA 11 személy vérplazmamintájában mutatott ki oligomereket, melyek közül tíz résztvevőnél később enyhe kognitív károsodást vagy Alzheimer-kórt diagnosztizáltak.

„A klinikusok és a kutatók egy megbízható diagnosztikai tesztet szerettek volna az Alzheimer-kór kimutatására – és nem csak egy olyan tesztet, amely megerősíti az Alzheimer-kór diagnózisát, hanem egy olyan tesztet, amely a betegség jeleit is kimutathatja, mielőtt a kognitív károsodás bekövetkezne. Ez fontos az egyének egészsége és az összes kutatás szempontjából, amely arra irányul, hogy az amiloid béta toxikus oligomerjei hogyan haladnak tovább, és hogyan okoznak olyan károkat, amilyeneket okoznak. Amit itt megmutatunk, az az, hogy a SOBA egy ilyen teszt alapja lehet”

– mondta el Valerie Daggett, az UW biomérnöke.

Ráadásul ez még nem minden, amire a SOBA képes. Végül is nem az Alzheimer-kór az egyetlen betegség, amelyet toxikus oligomerek jellemeznek. Úgy tűnik, hogy a hibásan összeálló fehérjék a Parkinson-kórral, a 2-es típusú cukorbetegséggel és a Lewy-testes demenciával is összefüggésbe hozhatók, ami azt jelenti, hogy a SOBA-t egy nap úgy is átalakíthatják, hogy ezeknek a betegségeknek a korai markereit is kimutassa.

Más tesztek is megpróbálták mérni az Alzheimer-kór markereit, de változó sikerrel. 2018-ban egy Aβ-előanyagokat is kimutató vérelemzés akár 30 évvel a kognitív deficitek megjelenése előtt is előre jelezte az Alzheimer-kór kialakulását.

A SOBA a kutatók szerint hasonló előrejelzésekre képes. A jelenlegi klinikai gyakorlatban csak olyan vérvizsgálatokat használnak, amelyek az Alzheimer-kórral összefüggő géneket mérik, de ezek a tesztek nem olyan jók annak előrejelzésére, hogy kiknél fog ténylegesen kialakulni a betegség. Az olyan tesztek, mint a SOBA, ilyen jól teljesítenek, és ez hamarosan megváltozhat.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock