Magnézium vitaminok egy kanálon

Új kezelés segíthet a depresszió gyógyításában

A probiotikumok – a „jó baktériumok” amelyekről gyakran állítják, hogy pozitív egészségügyi reakciókat váltanak ki – szerepet játszhatnak a depresszió kezelésében egy új tanulmány szerint, amely 47 önkéntes bevonásával készült, akik depressziós epizódokat éltek át.

A kutatásban részt vevők, akik az antidepresszánsok mellett probiotikus kiegészítőket szedtek, 31 nap alatt nagyobb javulást mutattak depressziós tüneteikben, mint azok, akik placebót szedtek, számol be róla a ScienceAlert.

A kutatók a probiotikumok által okozott változásokat is észrevették a kísérleti személyek bélflórájában: a tejsavtermelő baktériumok számának növekedését. A négy hét utáni nyomon követés azonban azt mutatta, hogy ez idő alatt ismét csökkent ezeknek a baktériumoknak a szintje.

„Lehet, hogy a négyhetes kezelés nem elég hosszú, és hosszabb időre van szükség ahhoz, hogy a bélflóra új összetétele stabilizálódjon”

– mondja Anna-Chiara Schaub pszichiáter a svájci Bázeli Egyetemről.

A kutatás rátapint valamire, amit a tudósok már eddig is tudtak: hogy a bélrendszer és a benne lévő baktériumok keveréke fontos szerepet játszhat a mentális egészségünkben. A kutatócsoport egy másik, korábban már feltárt kapcsolatot is vizsgált, mégpedig a depresszió és aközött, ahogyan feldolgozzuk azokat az érzelmeket, amelyekkel más emberekben találkozunk.

A depresszióban szenvedő embereknél bizonyos agyi régiók másképp kezelik ezt a feldolgozást, és ezt gyakran az arckifejezésekre adott reakciók vizsgálatával mérik. Ez a tanulmány ugyanezt a megközelítést alkalmazta, fMRI-vizsgálatokkal vizsgálta, hogyan reagálnak a résztvevők a semleges vagy félelmetes arcokra.

Kiderült, hogy a probiotikumok itt is éreztették hatásukat: azoknál, akik a „jó” baktériumokat tartalmazó kúrát végezték,
normalizálódtak az általában rossz agyi folyamatok. Bár ennek okai még nem teljesen tisztázottak, a kezdeti jelek pozitívak arra nézve, hogy a kezelés a depresszió több aspektusára is hatással van.

„Bár a mikrobiom-bél-agy tengely már évek óta kutatás tárgya, a pontos mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak”

– mondja Schaub.

A probiotikumok egészségügyi előnyei aligha egyértelműek, és a kutatások folytatódnak azzal kapcsolatban, hogy esetleg többet ártanak-e, mint használnak. E kis minta alapján azonban úgy tűnik, hogy legalábbis van bennük némi potenciál, amikor a depresszióban szenvedők kezeléséről van szó.

Ennek ellenére a tanulmány mögött álló csapat szeretné hangsúlyozni, hogy a probiotikumok önmagukban, antidepresszánsok nélkül nem működnének kezelésként – és további kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy sokkal nagyobb számú emberen vizsgálják meg az egyes élő baktériumok hatását.


Jelenleg az antidepresszánsokat felírók mintegy kétharmada nem mutat jelentős hosszú távú választ az antidepresszánsokra. Lehetséges, hogy a személyre szabottabb és hatékonyabb kezelések keresésében a probiotikumok olyan fontos funkciót tölthetnek be, amelyet még nem találtunk meg.

„Az egyes baktériumok specifikus hatásáról szóló további ismeretekkel talán optimalizálni lehet a baktériumok kiválasztását és a legjobb keveréket használni a depresszió kezelésének támogatása érdekében”

– mondja Schuab.

Nyitókép: Shutterstock