A mentális problémák nagyobb kockázatával jár együtt a cukorbetegség

A Karolinska Institutet kutatóinak a Diabetes Care című folyóiratban közzétett nagyszabású tanulmányának eredményei alátámasztják, hogy a cukorbetegség gondozása során pszichológiai tanácsadásra van szükség mind a gyermekek, mind a családtagjaik számára.

A kutatások azt mutatják, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők esetében fokozottan fennáll a mentális egészségügyi problémák, például a depresszió, a szorongás és a stresszel kapcsolatos rendellenességek kockázata, és hogy ezek a társbetegségek az optimális ellátás útjában állhatnak.

A Nemzetközi Gyermek- és Serdülőkori Diabétesz Társaság (ISPAD) jelenlegi iránymutatásai a mentális egészségügyi problémák szűrését ajánlják az 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknél, de nem foglalkoznak megfelelően a családtagok szükségleteivel, akik szintén fokozottan ki vannak téve a mentális egészségügyi problémák kockázatának. Ráadásul a családi mentális egészségügyi problémák és az 1-es típusú cukorbetegség közötti összefüggés okai sem teljesen tisztázottak, derül ki a Medical Xpress cikkéből.

„Sok klinikus intuitív módon feltételezi, hogy a gyermekkori cukorbetegség negatívan befolyásolja mind a beteg, mind a családtagok mentális egészségét. De úgy gondoljuk, hogy a válasz nem ilyen egyszerű. Tanulmányunk arra utal, hogy az összefüggés mögött genetikai komponens is állhat”

– mondja Agnieszka Butwicka, a Karolinska Institutet Orvosi Epidemiológiai és Biostatisztikai Tanszékének adjunktusa, a tanulmány utolsó vezető szerzője.

Majdnem megduplázódott a depresszió kockázata

A tanulmány mintegy 3,5 millió, 1973 és 2007 között Svédországban született embert kapcsolt össze biológiai szüleikkel, teljes és féltestvéreikkel, valamint unokatestvéreikkel. Több mint 20 000 embernél diagnosztizáltak gyermekkorban kialakult 1-es típusú cukorbetegséget, és megállapították, hogy közel kétszeres a depresszió kockázata, valamint mintegy 1,6-szor nagyobb a szorongásos és stresszel kapcsolatos rendellenességek kockázata, mint azoknál, akik nem szenvedtek a betegségben.

Szüleik és édestestvéreik szintén némileg megnövekedett kockázatot mutattak a szorongás és a stresszel kapcsolatos rendellenességek tekintetében, bár kisebb mértékben, míg féltestvéreik és unokatestvéreik esetében nem, vagy csak kismértékben volt magasabb a kockázat egyes állapotok tekintetében.

„Ezek az eredmények nagy klinikai jelentőséggel bírnak, mert azt jelentik, hogy a terápiás beavatkozásnak nem csak a betegeket, hanem a közeli családtagokat is be kell vonnia”

– fogalmazott Butwicka.

Mivel a szülők-gyermekek és az édestestvérek több genetikai anyagon osztoznak (körülbelül 50%), mint a féltestvérek (körülbelül 25%) és az unokatestvérek (kevesebb, mint 12,5%), a kutatók szerint az eredmény alátámasztja azt az elképzelést, hogy a gének hozzájárulhatnak az 1-es típusú cukorbetegségben jelentkező mentális problémákhoz.

Mivel azonban ez csak egy megfigyeléses vizsgálat, nem tudják egyértelműen megmondani, hogy mi okozza az összefüggéseket.

„További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük a mögöttes genetikai és környezeti hozzájárulásokat, amelyek az 1-es típusú cukorbetegségben a pszichiátriai zavarokat mozgatják”

– mondja Shengxin Liu, a Karolinska Institutet doktorandusza és a tanulmány egyik szerzője.

Nyitókép: Shutterstock