A mediterrán diéta ugyanolyan előnyös lehet, mint napi 4000 lépést gyalogolni
A European Journal of Preventive Cardiology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a mediterrán étrend fogyasztása ugyanolyan jótékony hatással lehet az egészségre, mint napi 4000 lépést gyalogolni.
Egy tudóscsoport, köztük Dr. Michael Mi, a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center kardiológusa arra volt kíváncsi, milyen hatással van az étrend azokra az egészségügyi tényezőkre, amelyeket gyakran a fizikai aktivitás befolyásol. Mi és társai a 2380 résztvevő egészségügyi adatait elemző Framingham Heart Study-ban három vizsgálatot végeztek a kísérleti személyeken:
- Egy VO2 max (a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét adja meg) terheléses tesztet kerékpár-ergométeren keresztül, amely az edzés során felhasznált maximális oxigénmennyiséget méri
- A Harvard félkvantitatív étkezési gyakorisági kérdőívet, amely 126 étel/ital hozzávetőleges bevitelét becsüli meg, a soha nem fogyasztottól a napi hatnál több adagig
- Éhgyomri vércukorteszt, amelynek célja az emésztés során keletkező és az edzés során a vérbe kerülő aminosavak mennyiségének és típusának nyomon követése. Ezek összefüggésbe hozhatók a kedvező vagy rossz táplálkozási és fitnesz szokásokkal.
Az átlagéletkor 54 év volt, és a vizsgálatban résztvevők valamivel több mint fele (54%) nő volt.
Az étrend általános minőségét az Alternative Healthy Eating Index (AHEI) és a Mediterranean-style Diet Score (MDS) segítségével értékelték. A magasabb számok mindkettőnél magasabb minőségű étrendet jeleznek, amely magában foglalja a zöldségeket, teljes kiőrlésű gabonaféléket, halat és tenger gyümölcseit, egészséges zsírokat, dióféléket és magvakat, korlátozott vörös hús- és alkoholfogyasztás mellett.
Az átlagos AHEI körülbelül 67, az átlagos MDS pedig körülbelül 12 volt. Az AHEI-nél 13 ponttal több pont megszerzése 5%-kal magasabb VO2 maximumot eredményezett, míg az MDS-nél 5 ponttal több pont megszerzése 4%-kal magasabb VO2 maximumot jelentett.
Az életkor, a nem, a napi kalóriafogyasztás, a testtömegindex (BMI), a dohányzási státusz, a koleszterinszint, a vérnyomás, a cukorbetegség állapota és a hozzávetőleges jelenlegi szív- és légzési kapacitás figyelembevétele után „a középkorú felnőtteknél az egészséges táplálkozási minták erősen és kedvezően kapcsolódtak a fittséghez” – áll Dr. Mi a kutatáshoz kapcsolódó sajtóközleményében.
„Az összefüggés hasonló volt a nők és a férfiak esetében, és az 54 év alattiaknál kifejezettebb volt, mint az idősebb felnőtteknél.”
Hozzátette, hogy a vérvizsgálat által nyomon követett anyagcsere-adatok azt sugallják, hogy az egészséges táplálkozás jobb anyagcsere-egészséggel jár, ami az egyik lehetséges módja lehet annak, hogy jobb fittséghez és edzésképességhez vezet.
„A mediterrán jellegű, friss, teljes értékű élelmiszereket és minimális feldolgozott élelmiszereket, vörös húst és alkoholt tartalmazó étrend remek kiindulópont.”
Mi szerint mivel azonban meglehetősen kicsi megfigyelési tanulmány van szó, nem bizonyít semmilyen ok-okozati összefüggést.
„Nem következtethetünk arra, hogy a jó étkezés jobb fittséget okoz, és nem zárhatjuk ki a fordított kapcsolat lehetőségét sem, azaz, hogy a fitt egyének az egészséges táplálkozást választják.”
Nagyon valószínű, hogy ciklikus kapcsolatról van szó: az üzemanyag-utánpótlás segít elegendő energiát biztosítani az edzés meghódításához, a több mozgás pedig arra ösztönözhet, hogy bizonyos ételek és italok után nyúljunk.
Bár az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) becslése szerint egy átlagos amerikai felnőtt 4000 lépést tesz meg naponta, és a korábban napi 10 000 lépéses cél irányelvét is megkérdőjelezik, a séta még mindig jó mozgásforma.
Nyitókép: Shutterstock
