A hallókészülékek segíthetnek elkerülni a demenciát
Szingapúri kutatók nyolc, hallássérült felnőttekkel végzett hosszú távú tanulmányt vizsgálva megállapították, hogy a hallókészüléket viselő résztvevőknél 19 százalékkal kisebb valószínűséggel jelentkeztek a kognitív hanyatlás jelei, mint azoknál, akik nem viseltek.
A halláskárosodással foglalkozó 11 tanulmány metaanalízise azt mutatta, hogy a hallókészülék használata után a résztvevők 3 százalékkal jobb eredményt értek el a rövid távú kognitív teszteken, olvasható a ScienceAlert cikkében.
Az eredmények azt sugallják, hogy a hallókészülékeknek lenyűgöző agyi előnyei lehetnek, de a szerzők szerint a további vizsgálatokhoz szigorú, randomizált vizsgálatokra lesz szükség.
Nem ez az első eset, hogy a halláskárosodást összefüggésbe hozzák a kognitív hanyatlással. A hallásvesztés a demencia egyik legfőbb módosítható kockázati tényezője, a dohányzás, a fizikai inaktivitás és az elhízás mellett. 2016-ban a Harvard Egyetem kutatói megállapították, hogy a hallókészülék használatával a halláskárosodott betegek jobb és gyorsabb eredményeket értek el a memória- és figyelemteszteken.
Az eredmények az arról való gondolkodásra késztették a tudósokat, hogy vajon a hallókészülékek segítenek-e lassítani a kognitív hanyatlást valamilyen módon. Egy 2021-es szisztematikus felülvizsgálat azonban vegyes eredményeket talált erre a hipotézisre vonatkozóan, miután az elemzett egyes tanulmányok nem mutattak ki hatást a hallókészülékeknek a kognitív hanyatlásra, míg más tanulmányok igen.
Az új metaanalízis eredményei, melyek egyértelműbbek, arra utalnak, hogy a hang valószínűleg jót tesz az agynak, de hogy miért, az továbbra sem világos, de számos elméletet tesztelhetnének a jövőbeli kutatások.
A hallókészülékek hangossá és élesebbé teszik a hangokat a nagyothallók számára, és talán ez a hatás helyreállítja vagy újra megerősíti az elveszett idegi kapcsolatokat.
Ahogy a vényköteles szemüvegeket, úgy a hallókészülékeket is egyedileg kell az adott személy halláskárosodásának típusához hangolni, amely lehetségesen átformálhatja az agy bizonyos részeit.
Az emberi interakciók nagy része a hangon alapul, a beszéd, a beszédértés és a memória pedig mind szorosan összefügg az agyban. A demencia is erősen összefügg a nyelvet irányító agyi régiók károsodásával, így a hallókészülékek aktívan tarthatják az agy ezen területeit, szinte izomként edzve őket.
Egy másik elmélet azt sugallja, hogy a hallássérültek több kognitív energiát használnak a hallásra, így kevés energiájuk marad a valójában hallott dolgokra koncentrálni vagy emlékezni. Ebben az esetben a hallókészülékek csökkenthetik valakinek az általános kognitív terhelését, lehetővé téve számára, hogy jobban tudjon koncentrálni és emlékezni.
Más elmélet szerint a halláskárosodás megnehezíti a szociális interakciókat, ami magányhoz vezet, ami a jelek szerint szintén a demencia kockázati tényezője.
Napjainkban a demencia világszerte a halálozás és a rokkantság egyik vezető oka, és a kutatók előrejelzései szerint 2050-re az esetek száma megháromszorozódik.
A hallásvesztés 9 százalékos kockázatnövekedéssel jár, így ha a hallókészülékek tényleg képesek leküzdeni a kognitív hanyatlást, akkor hatásuk óriási lehet.
Nyitókép: Shutterstock
