Hűtőben ételt keresgélő nő

Kísérlet bizonyítja, hogy a késő esti étkezés nem jó ötlet

Régóta népszerű tanács a fogyni vágyóknak, hogy kerüljék a késő esti nassolást. Ez nem csoda, hiszen számos kutatás kimutatta, hogy a késő esti étkezés összefügg a nagyobb testtömeggel és az elhízás kockázatának növekedésével. Mostanáig azonban kevés tanulmány vizsgálta meg pontosan, hogy ez miért van így.

Egy nemrég készült amerikai tanulmányban, amely ezt igyekezett feltárni, azt találták, hogy a szokásosnál négy órával későbbi étkezés valójában számos olyan fiziológiai és molekuláris mechanizmust megváltoztatott, amely a súlygyarapodásnak kedvez. Ez a munka kiegészíti a közelmúltban publikált más tanulmányokat, amelyek szerint a nap korábbi szakaszában történő étkezés kedvezőbb mind az étvágy, mind a testsúlyszabályozás szempontjából.

Vizsgálatuk elvégzéséhez a kutatók 16 résztvevővel két különböző étkezési ütemtervet végeztettek, összesen hat napon keresztül. Az első protokoll szerint a résztvevők a nap korai szakaszában étkeztek, az utolsó étkezést körülbelül hat órával és 40 perccel lefekvés előtt fogyasztották el.

A második protokoll szerint a kísérleti személyek az összes napi étkezést körülbelül négy órával később fogyasztották el. Ez azt jelentette, hogy kihagyták a reggelit, helyette ebédet, vacsorát és egy esti étkezést fogyasztottak – az utolsó étkezést csak két és fél órával az elalvás előtt.


A vizsgálatot ellenőrzött laboratóriumban végezték, ami biztosította, hogy a résztvevők mindkét csoportban azonos étrendet fogyasszanak, és hogy minden étkezésük egyenletes időközönként, körülbelül négy óra különbséggel történjen.

Annak megértéséhez, hogy a késői étkezés hogyan hat a szervezetre, a kutatók kifejezetten három különböző mérőszámot vizsgáltak, amelyek összefüggésbe hozhatók a súlygyarapodással:

  • Az étvágy hatása
  • az étkezési idő hatása az energiafelhasználásra (elégetett kalóriák)
  • a zsírszövet molekuláris változásai.

A kutatók az étvágyat két technikával mérték. Az első technika az volt, hogy a résztvevők a nap folyamán értékelték az éhségérzetüket, míg a második során vérmintát vettek, hogy megnézzék az étvágyat szabályozó hormonok szintjét a résztvevők vérében, mint például a leptin (amely segít a jóllakottság érzésében) és a ghrelin (amely éhségérzetet okoz).

Ezeket a hormonokat 24 óránként mérték 24 órán keresztül az egyes kísérletek harmadik és hatodik napján.

Az étkezések időzítésének a napi energiafelhasználásra gyakorolt hatásának felmérésére az úgynevezett „indirekt kalorimetriás” technikát alkalmazták. Ez a módszer az egyén által felhasznált oxigén mennyiségét és az általa termelt szén-dioxid mennyiségét is méri, amely segít a kutatóknak megbecsülni, hogy egy személy teste hány kalóriát használ fel egy átlagos nap folyamán.

Annak vizsgálatára, hogy a késő esti étkezés hogyan befolyásolja a szervezet zsírraktározását molekuláris szinten, a kutatók biopsziát végeztek a hasból vett zsírszövetből. Ebbe a résztvevőknek csak a fele egyezett bele.

A kutatócsoport megállapította, hogy a korai étkezési mintához képest a késői étkezés nemcsak a szubjektív éhségérzetet növelte másnap, hanem a vérben lévő „éhség” hormonok arányát is, annak ellenére, hogy a résztvevők mindkét protokollban azonos étrendet fogyasztottak.

A késői evés a másnap elégetett kalóriák számának csökkenését is okozta. A zsírszöveti biopsziát végző résztvevőknél a késői evésről az is kiderült, hogy olyan molekuláris változásokat okoz, amelyek elősegítik a zsírraktározást.

Ezek az eredmények együttesen azt jelzik, hogy a késői evés számos olyan fiziológiai és molekuláris változást eredményez, amelyek idővel súlygyarapodáshoz vezethetnek.

A súlygyarapodás lehetősége

Bár még nem ismerjük teljesen az összes olyan mechanizmust, amely a késő esti evés hátterében áll, és amely a súlygyarapodáshoz vezet, ez a tanulmány azt mutatja, hogy valószínűleg több tényező együttes hatása áll a háttérben.

Az egyik elmélet, hogy a késői étkezés miért okoz súlygyarapodást, a cirkadián ritmusunknak tudható be. Az emberi szervezetnek van egy természetes cirkadián ritmusa, amelyet az agy irányít, hogy befolyásolja a hormonok normális lefolyását. Ez különösen érzékeny a napfényre és a táplálékbevitelre.

Az étkezés időpontja szorosan kapcsolódik az ember cirkadián ritmusához, mivel általában akkor alszunk, amikor sötét van, és akkor eszünk, amikor nappal van. Ha későn eszünk, az megkérdőjelezheti a természetes cirkadián ritmust, ami zavarokat okozhat a szervezet éhségjelzéseiben, valamint a kalóriafelhasználás és a zsírraktározás módjában. Ezt az összefüggést azonban eddig csak állatokon végzett vizsgálatokban mutatták ki.

Mivel az új tanulmányt csak korlátozott számú résztvevőn és nagyon rövid idő alatt végezték el, további kutatásokra lesz szükség annak további megértéséhez, hogy ezek a változások csak átmeneti jellegűek-e, és hogy a hosszú távú késő esti étkezés milyen hatással lehet ezekre a súlygyarapodási mechanizmusokra. Azt azonban más tanulmányokból tudjuk, hogy azok az emberek, akik hajlamosak késő este enni, könnyebben híznak is.

Más nagyszabású tanulmányok, amelyek az étkezések időzítésének az energiaegyensúlyra gyakorolt zavarai (például a reggeli kihagyása, a késő esti étkezés és a műszakos munka) közötti kapcsolatot vizsgálták, azt találták, hogy ezek az étkezési szokások összefüggésbe hozhatók a magasabb testtömeggel és az anyagcserezavarok (például a magas vérnyomás vagy a 2-es típusú cukorbetegség) nagyobb kockázatával.

Ez a tanulmány kiegészíti azt az egyre növekvő számú bizonyítékot, amely azt mutatja, hogy az étkezések időzítése mennyire fontos lehet a testsúly szempontjából. A mostani és más tanulmányok eredményei alapján azok, akik figyelnek a súlyukra, talán érdemes leszokniuk a késő esti nassolásokról, és inkább a nap korábbi szakaszában fogyasztaniuk a legtöbb étkezést.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock