Álmatlanságban szenvedő férfi

Az álmatlanság növeli a memória romlásának valószínűségét az idősebbeknél

Egy új kanadai tanulmány szerint az álmatlanságban szenvedő időseknél nagyobb a kockázata a memória romlásának és a hosszú távú kognitív károsodásnak, például a demenciának.

A Sleep című folyóiratban közzétett, a Canadian Longitudinal Study on Aging több mint 26 000, 45 és 85 év közötti résztvevőjének adatain alapuló tanulmányban a kutatók összehasonlították az alvás és a memória önbevallásos értékelését és a neuropszichológiai vizsgálatokat több kognitív területen 2019-ben és egy 2022-es nyomon követés során kitöltött adatokat.

Azok a résztvevők, akik az említett hároméves intervallumban romló alvásminőségről számoltak be, nagyobb eséllyel számoltak be a szubjektív memóriaromlásról is – derül ki a Medical Xpress cikkéből.

„Azt találtuk, hogy az álmatlanság kifejezetten összefüggött a rosszabb memóriateljesítménnyel azokhoz képest, akiknek csak bizonyos álmatlansági tüneteik vannak, vagy egyáltalán nincsenek alvásproblémáik. Ez a memóriában mutatkozó deficit specifikus volt, mivel más kognitív funkciók területeit is vizsgáltuk, mint például a figyelemfeladatok többfeladatos ellátása. Csak a memóriában találtunk különbségeket”

– mondta el Nathan Cross, a tanulmány társszerzője és a kanadai Sleep, Cognition and Neuroimaging Lab posztdoktori munkatársa.

Cross szerint az alvásminőséggel kapcsolatos korábbi tanulmányoktól eltérően ennek az alábbi kutatás előnye az, hogy nagyon nagy adathalmazról van szó, és az alvászavarokra összpontosít.

Az álmatlanságot a Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében pszichológiai zavarnak minősítették.

„A diagnózishoz olyan tünetekre van szükség, amelyek három hónapon keresztül hetente három éjszaka elalvási, alvási vagy túl korai ébredési nehézségeket mutatnak. Ezenkívül az álmatlanságban szenvedőknek arról kell beszámolniuk, hogy ez az alvásprobléma nappal is nehézséget okoz nekik”

– magyarázza Cross.

A vizsgálathoz a kutatók három kategóriába sorolták alanyaikat: azokba, akik a 2019-es kiindulási időpontban nem számoltak be alvásproblémákról, azokba, akiknek valamilyen álmatlansági tünetük volt, valamint egy olyanba, melynek tagjainál valószínűsíthetően álmatlanság alakult ki.

A 2022-es nyomon követés adatait vizsgálva azok, akik az alvásminőség romlását jelezték – a tünetmentességből némi vagy valószínű álmatlanságba, vagy némi tünetből valószínű álmatlanságba –, nagyobb valószínűséggel számoltak be memóriaromlásról, vagy orvosuk azt diagnosztizálta.

Náluk nagyobb valószínűséggel fordult elő a szorongás, a depresszió, a nappali álmosság, az alvás közbeni légzésmegszakítások, az alvással kapcsolatos egyéb problémák, a dohányzás és a testtömegindex (BMI) nagyobb értéke is.

Mindezek a kognitív hanyatlás és a demencia kockázati tényezőinek számítanak. Emellett a tanulmány megállapította, hogy az álmatlanságban szenvedő férfiak rosszabbul teljesítenek a memóriateszteken, mint a nők, ami arra utal, hogy az idősebb férfiak nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve.

„Van azonban egy jó hír: az alvászavarok, mint például az álmatlanság, kezelhetők. Ez rávilágít annak fontosságára, hogy az álmatlanságot minél korábban megfelelően diagnosztizálják és kezeljék az idősebb felnőtteknél. Az álmatlansági zavar megfelelő kezelése a kognitív hanyatlás fontos megelőző intézkedésévé válhat, és mérsékelheti a demencia előfordulását a későbbi életkorban”

– tette hozzá Cross.

Nyitókép: Shutterstock