Egy bizonyos dolog előrejelzi a kutyák szellemi hanyatlását
Köztudott, hogy az emberek és a kutyák egyaránt hajlamosabbak lesznek a memóriavesztésre, a szellemi teljesítőképesség csökkenésére és a gondolkodás lassulására, ahogy öregszenek. Az embereknél az ilyen szellemi hanyatlás szélsőséges eseteit demenciának nevezik, melynek egyik legsúlyosabb formája az Alzheimer-kór.
A demencia e fajtájának létezik egy, a kutyáknál is megjelenő változata, amelyet kutyák kognitív diszfunkciójának (CCD) neveznek. Bár számos tényezőt hoztak már összefüggésbe a demencia kockázatával, a hallás állapota a legtöbbek számára kevéssé ismert. A csökkent hallásképesség a demencia jeleinek nagyobb valószínűségével jár együtt az embereknél. Az észak-karolinai Raleigh-ben található North Carolina State University Gilad Fefer által vezetett kutatócsoportja arra volt kíváncsi, hogy az időskori halláskárosodással küzdő idősebb kutyáknál is nagyobb valószínűséggel mutatkoznak-e a demencia tünetei és a gyengébb szellemi teljesítőképesség.
A csökkent hallás és a kognitív képességek közötti kapcsolat
Az időskori halláscsökkenés (presbycusis) gyakori állapot az idősebb ember körében. Kutatások kimutatták, hogy a 65 év feletti emberek egyharmada tapasztal halláskárosodást. Az idősek csökkent hallásképessége súlyos következményekkel jár. Becslések szerint a kognitív hanyatlás üteme körülbelül 30-40 százalékkal gyorsabb a halláskárosodásban szenvedő embereknél.
Miért kell a hallást összekapcsolni a szellemi képességekkel? Feltételezések szerint ez az összefüggés azért jön létre, mert a hangok értelmezése és a kognitív feldolgozás nagy része az agy ugyanazon területein történik. Az agy halántéklebenye a hallási információkat és a rövid távú memóriatárolást is feldolgozza. Gyakran ez az a terület is, amelyet az Alzheimer-kór elsőként érint.
A kutatók azt feltételezik, hogy a rossz hallás potenciálisan progresszív romláshoz vezethet ebben az agyi régióban. Ez a következőképpen működik: Az agyba érkező hangbevitel csökkenése a kérgi sejtek alulstimulációját eredményezi. Mivel az agy gyakran a „használd vagy elveszíted” elv alapján működik, a nem jól kihasznált agyterületek hajlamosak zsugorodni, az agykérgi sejtek elhalnak, és az agy ezen részének hatékonysága csökken. Ez történhet a hallásksérült szenvedő személyek agyának halántéklebenyében, egyszerűen azért, mert a hallási bemenetek hiányában már nem kell dolgoznia a hangok megértéséért.
Valószínűnek tűnik, hogy ugyanez a mechanizmus működik az idősebb kutyáknál is, mivel az életkorral összefüggő halláscsökkenés a kutyáknál is előfordul. A kutyák hallása jellemzően körülbelül 8-10 éves korban kezd romlani, a legnagyobb veszteség a magas, majd a középső hangfrekvenciákon jelentkezik.
A hallás és a mentális állapot vizsgálata
Egy nemrégiben végzett vizsgálatban 39 idős kutyát vizsgáltak, akiknek átlagéletkora körülbelül 13 év volt, és a vizsgálatba való bekerüléshez a kutyáknak egyébként egészségesnek kellett lenniük. Minden egyes kutya hallását a BAER-módszerrel vizsgálták, mely az agytörzsi auditív kiváltott válasz rövidítése. Ennek során elektródákat helyeznek el a kutya fején, hogy mérjék a cochleáris ideg és az agytörzs hangokra adott elektromos válaszait.
A kutyákat hallásképességük alapján három csoportba osztották. A halláskárosodás nélkülinek tekintett kutyák 50 dB-es hangokat hallottak, a közepesen halláskárosultak 70 dB-es hangokat, a legsúlyosabban halláskárosultak pedig azok voltak, akiknek 90 dB-es vagy annál nagyobb hangerőre volt szükségük a halláshoz (ez nagyjából egy felszálló repülőgép hangerejének felel meg).
A kutyák gazdái két kérdőívet töltöttek ki. Az első a kutya életminőségét értékelte. Az életminőség gyakran alacsonyabb a demenciában szenvedő egyéneknél. Ez a kérdőív a kutya vitalitására vonatkozó kérdéseket tartalmazott (például, hogy az energiahiányt mutat-e, vagy még mindig végzi-e kedvenc tevékenységeit). Emellett a társaság minőségére vonatkozó kérdések is megtalálhatók voltak benne (például, hogy a kutya normális mennyiségű szeretetet mutat-e, és élvezi-e, ha simogatják és megérintik).
A második kérdőív közvetlenül a CCD vagy a kognitív hanyatlás tüneteit kereste, olyak kérdések megválaszolásával, mint hogy a kutya zavarodottnak tűnik-e az ismerős környezetben, nehezen ismeri-e fel az ismerős embereket és állatokat, vagy csökkent-e a korábban megtanult parancsokra való emlékezés és reagálás képessége.
Rossz hallás: a demencia erőteljes kockázati tényezője
Az eredmények meglehetősen egyértelműek voltak. Amikor a kutatók összehasonlították a hallási pontszámokat az életminőségi pontszámokkal, azt találták, hogy a vitalitás és a társas viselkedés jelentősen csökken a hallásképesség romlásával.
Amikor a kutatók azt vizsgálták, hogy a kutya hallási képessége összefüggésbe hozható-e a CCD jeleinek megjelenésével, az eredmények igen szembetűnőek voltak. Először is, nem szabad elfelejteni, hogy a mintában szereplő kutyák már idős korban járnak (ami normális esetben az élettartamuk utolsó 25 százalékát jelentené), így várhatóan néhányuknál már megmutatkoznak a demencia jelei.
Ha a normális hallású kutyákat nézzük, azt találjuk, hogy 61 százalékuk tünetmentes, 31 százalékuknál a CCD csak enyhe tünetei mutatkoznak, és csak 5 százalékuknál mutatkozik mérsékelt kognitív hanyatlás. A mérsékelt halláskárosodással küzdő kutyák esetében a tünetmentes kutyák száma 25 százalékra csökkent, míg 50 százalékuk már a demencia mérsékelt jeleit mutatta. Talán a legszembetűnőbb, hogy a legnagyobb halláskárosodással küzdő csoportban egyetlen olyan kutyát sem találunk (0 százalék), amely tünetmentes lenne, míg 38 százalékuknál a demencia mérsékelt szintje, és ennek a csoportnak a fele a CCD súlyos szintjét mutatja.
Az emberi korral járó kognitív hanyatlást vizsgáló kutatók gyakran arra a következtetésre jutnak, hogy a halláskárosodás az egyik legnagyobb kockázati tényező a demencia kialakulásában az embereknél. Ez a legújabb tanulmány azt sugallja, hogy ugyanez a kapcsolat a halláskárosodás és a demencia között az idősödő kutyáknál is megjelenik.
Az emberek esetében tudjuk, hogy az életkorral összefüggő halláskárosodás valamilyen hallókészülékkel történő korrigálása késleltetheti vagy megelőzheti a demenciát, és segíthet a súlyos kognitív hanyatlás megelőzésében. Az emberi kutatásokból levont következtetések azt sugallják, hogy legalább lehetőség van az idős kutyák kezelésére és kognitív problémáik egy részének enyhítésére. Ez nem biztos, hogy olyan egyszerű lesz, mintha egy idős ember fülébe hallókészüléket helyeznénk, mivel a kutyák nem tolerálják túl jól az ilyen jellegű készülékeket. A cochleáris implantátumok azonban, amelyek az embereknél egyre rutinszerűbbé és megfizethetőbbé válnak, javíthatják a hallást, és végül talán kutyatársaink számára is puffert jelenthetnek a kognitív hanyatlás ellen.
Nyitókép: Unsplash
