Fiatal női edz a szabadban

Ekkor jár a sztrók legalacsonyabb kockázatával a testmozgás

A European Journal of Preventive Cardiology című szaklapban megjelent, több mint 85 000 emberen végzett tanulmány szerint a reggeli fizikai aktivitás a szívbetegség és a sztrók legalacsonyabb kockázatával jár együtt.

„Köztudott, hogy a testmozgás jót tesz a szív egészségének és a tanulmányunk most azt mutatja, hogy a reggeli aktivitás tűnik a legelőnyösebbnek. Az eredmények kifejezetten a nőknél voltak kimutathatók és mind a korán, mind a későn fekvőkre érvényesek voltak”

– mondta Gali Albalak, a tanulmány szerzője és a hollandiai Leideni Egyetem Orvosi Központjának munkatársa a Medical Xpressnek.

A UK Biobank adatbázisát használó vizsgálatot 86,657 42 és 78 év közötti felnőtt bevonásával végezték, akik a kísérlet kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri betegségben. Az átlagéletkor 62 év volt, és a vizsgált személyek 58%-a volt nő.

A résztvevőket, akik egy aktivitáskövető készüléket viseltek a csuklójukon hét egymás utáni nap, a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása szempontjából követték nyomon. Ezeket úgy határoztak meg, mint az első kórházi felvétel vagy halálozás koszorúér-betegség vagy sztrók miatt.

A 6-8 éves követései idő alatt 2.911 résztvevőnél alakult ki koszorúér-betegség, és 796-an kaptak sztrókot. A 24 órás csúcsaktivitás idejét összehasonlítva, a reggel 8 és 11 óra közötti legaktívabb életmód a szívbetegség és a sztrók legalacsonyabb kockázatával járt együtt.

Egy második elemzésben kiderült, hogy a kutatók négy csoportra osztották a kísérleti személyeket a fizikai aktivitás csúcsideje alapján:

  1. déli
  2. kora reggel (~8 óra)
  3. késő délelőtt (~10 am)
  4. este (~7 pm)

A kategóriákat a vizsgált populáció aktivitásának csúcsidőszaka szerint választották ki, nem pedig a vizsgálat megkezdése előtt határozták meg előre. A fizikai aktivitás csúcsideje és a szív-és érrendszeri betegségek közötti összefüggést déli órák referenciacsoportként való használatával elemezték.

Az életkor és a nem szerinti kiigazítás után a kora reggel vagy késő délelőtt legaktívabb résztvevőknél 11%-kal, illetve 16%-kal alacsonyabb volt a koszorúér-betegség előfordulásának kockázata a referenciacsoporthoz képest. A késő reggeli órákban legaktívabb személyeknél 17%-kal csökkent a sztrók kockázata a referenciacsoporthoz képest.

Az eredmények összhangban voltak a napi aktivitás teljes mennyiségétől, illetve attól függetlenül, hogy a résztvevők reggeli vagy esti személyként jellemezték-e magukat. Az eredményeket nemek szerint értékelve, a kutatók megállapították, hogy azok különösen a nőknél voltak kiemelkedők, a férfiaknál már nem voltak jelentősek.

A kora vagy késő reggeli órákban legaktívabb nőknél 22% és 24%-kal volt alacsonyabb a koszorúér-betegség előfordulásának kockázata a referenciacsoporthoz képest. A késő reggeli órákban legaktívabb nőknél a referenciacsoporthoz képest 35%-kal csökkent a sztrók előfordulásának kockázata.

Albalak elmondása szerint ez megfigyeléses vizsgálat volt, így nem magyarázható meg, miért voltak az összefüggések kifejezettebbek a nők esetében.

„Az eredményeink azzal egészítik ki a fizikai aktivitás egészségügyi előnyeivel kapcsolatos bizonyítékokat, hogy a reggeli, és különösen a késő reggeli aktivitás lehet a legelőnyösebb. Még túl korai hivatalos tanácsként javasolni a reggeli testmozgás előnyben részesítését, mivel ez egy meglehetősen új kutatási terület. De reméljük, hogy egy napon finomíthatjuk a jelenlegi ajánlásokat, egyszerűen csak e sor hozzáadásával: "Ha sportolunk, tanácsos azt reggel végezni.”

Nyitókép: Shutterstock