Bajban a cukor, de csokoládé mikulásunk idén is lesz
Az európai cukorhiány már tavaly is gondot okozott, és feltételezhetően jövőre sem oldódik meg a probléma. Hazánkban nagyjából évi 300 ezer tonna fogy a termékből, és míg tavaly 80 ezer tonnát termeltek, ez idén 40-50 ezerre mérséklődhet, írja a Haszon.
A cukorhiány és a kiugróan magas általános infláció – mely Magyarországon éves összevetésben 21,1 százalék volt októberben, de az élelmiszerárak 40 százalékkal emelkedtek – az édességipart is sújtja.
Sára Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a VG-nek elmondta, hogy amíg őszig körülbelül 500-550 euró volt a cukor tonnánkénti ára, ez a mennyiség mára 1000-1100 euró.
Egy másik fontos alapanyag, a kukoricából készülő glükózszirup is drágult, de ennek hatásai még csak most fognak elkezdeni érződni az ágazatban. Hasonlóan magas emelkedéssel kell számolni a többi komponensnél, valamint a csomagolóanyagoknál is.
Emellett a piaci energiaárak tízszeres növekedése is érinti az édességipart, különösen a kekszek és az ostyák gyártását.
A csokimikulások árában ennek ellenére „csak” 15-20 százalékos emelkedés tapasztalható, mivel az alapanyagok beszerzése és a termékek gyártása a mostani áremelkedés előtt történt. A húsvéti csokinyulaknál azonban már érezhető lesz ez a drágulás.
Egy középkategóriás szaloncukor 4500 forintos, a prémium daraboknál pedig több, mint 10 ezer forintos kilónkénti átlagár várható idén.
A cukor mellett a táblás csokoládékat is veszély fenyegeti. A világ vezető kakaóbab-termelőjének számító Elefántcsontpart GDP-jének 15 százalékát adja az ágazat. A táblás csokoládék alapanyagának nagyjából a fele az országból származik.
Az ágazat az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás miatt nagy gondokkal küzd, emiatt többm általában 500 kilogrammot termesztő gazdálkodó az idén csak 200 kilóra számíthat. A második legnagyobb termelő Ghánátis érinti az éghajlatváltozás, hiszen szintén visszaesett a termelésük a szeszélyes, időnként aszályos időjárás miatt.
A néhány nappal ezelőtt véget ért ENSZ klímacsúcson szintén a témák között szerepeltek a globális kakaóbab-termesztés problémái. Felmerült, hogy a kakaóbab-termesztő gazdák erdőirtása is hozzájárul a globális éghajlatváltozáshoz, ezért fel kellene szólítani őket fenntarthatósági lépésekre. Ők azonban azzal védekeztek, hogy az ágazat mindössze 0,04 százalékkal veszi ki a részét a környezetkárosításból.
Attól nem kell tartani, persze, hogy a közeljövőben eltűnik a csokoládé a boltokból, de a termékszám csökkenésre, valamint jelentős drágulásra érdemes számítani a fenntartható gazdálkodás ára miatt.
Nyitókép: Shutterstock
