Párizsból Berlinbe
Európa két nagyvárosa között jól kiépített gyorsvonatrendszer közlekedik, mely igazán kényelmessé teszi az utazást. Az út alatt három országot érintenek a vagonok Párizsból egészen Brüsszelbe, majd a Liège-Guillemins vasútállomásból Kölnbe. A leszállóhelyhez nagyon közel áll a katedrális, ahova bármikor megéri egy röpke kiruccanást szervezni. Utazás közben ajánlatos több átszállással szervezni, vagy pár órányi szünetet beiktatni két járat között a terület felfedezésének érdekében.
Amszterdamból Bácsigaz éjszakai expresszen
Egy éjszakai vonatozás igazán különleges, semmihez sem hasonlítható élményt nyújt az utazóknak, sokak szerint viszont már csak a filmekben létezik ez a szolgáltatás. Ennek ellenére Amszterdam és Bécs között rendszeresen, minden nap —19-től és este fél nyolctól — indul éjszakai vonat, mely a Rajna mentén halad Köln és Koblenz mellett.
Utazás az észak-walesi hurokban
A világ legszebb keskeny nyomtávú vasútvonalai közül néhány Walesben látogatható meg, és a legjobbak közül kettő összeköthető egy hurokban. Az utazás alatt egy jellegzetes gőzmozdony felel a haladásért, a leírhatatlan szépségről pedig a 21 kilométeren keresztül csodálható tengerparti rész gondoskodik.
Dublinból Madridba vonattal és a vízen át
A Dublinból induló mozdony nagyrészt egyvágányú vonalon halad az Ír-tenger mellett dél felé egészen Wicklow-ig, mielőtt a szárazföld belsejébe kanyarodna. Onnan már nincs messze egy kikötő, ahonnan kéthetente kétszer indul kompjárat Bilbaóba, ami körülbelül 30 órát vesz igénybe. Ezután ötórás vonatút vezet Madrid fényűző állomásáig.
Velencéből Palermóba Olaszország csodáival
Olaszországba menet szinte nem is kell bemutatni a rengeteg látványosságot. A gyors Frecciarossa vonatok 90 perc alatt kötik össze Velencét Bologna gasztronómiai központjával, Firenzébe pedig csupán 40 perc a menetidő. Másfél órával később már Róma különlegességeit lehet szemügyre venni, majd kompra szállva tovább látogathatók az olasz városok egészen Palermóig.
Nyitókép: Unsplash/Balazs Busznyak
Forrás: The Guardian
