Új tanulmány mutatja, mi a legjobb hőmérséklet a jó éjszakai alváshoz
Egy 50, 60 év feletti, Bostonban (USA) élő önkéntesből álló csoporton végzett új kutatás szerint az idősebb felnőttek számára a legpihentetőbb alváshoz szükséges optimális hőmérsékleti tartomány 20 és 25 °C között van.
Amikor a hőmérséklet 25 °C-ról 30 °C-ra emelkedett, a vizsgálatban résztvevők alváshatékonysága – az az idő, amit alvással töltöttek, miután bebújtak az ágyba, hogy aludjanak egy kicsit – akár 10 százalékkal is csökkent.
Ez nem csekély összeg. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az alvás hatékonyságának 10 százalékos csökkenése elég ahhoz, hogy rontsa az agy teljesítményét, növelje a stresszt, a szorongást és a fáradtságot, és befolyásolja a szervezet vércukorszintjének szabályozását másnap.
Mivel a bolygó felmelegedésével az éjszakák egyre melegebbé válnak, a tanulmány megállapításai támogatják a lakások, különösen az idősek otthonai és a közintézmények hőkomfortjának javítását célzó intézkedéseket. Más kutatások a légkondicionáláson túli megoldásokat keresnek, például fényvisszaverő festékeket és más építőanyagokat.
„Miközben az éghajlatváltozás szélesebb körű következményeivel küzdünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk annak lehetséges hatását egy olyan alapvető dologra, mint az alvás”
– mondja Amir Baniassadi, a Harvard Medical School mérnöke és egészségügyi kutatója, a tanulmány vezetője.
Köztudott, hogy a rossz alvás tartós hatással lehet testi és lelki egészségünkre, sőt, még azt is megváltoztatja, ahogyan az embereket látjuk, és kihat a kapcsolatainkra.
Történelmi adatok és longitudinális tanulmányok is azt mutatják, hogy a múltbeli hőmérséklet-emelkedés valószínűleg jelentős hatással volt az alvási szokásokra, és a további felmelegedés több alvót is megzavarhat.
2099-re a magasabb hőmérséklet csökkenti a személyenkénti évi 50 alvásórát. Az idősek a nappali és éjszakai hőstressznek leginkább kitett emberek közé tartoznak.
Számos alvásvizsgálatot végeztek hőmérséklet-szabályozott laboratóriumi körülmények között, míg ez az új tanulmány az emberek alvási szokásait és hőmérsékletét követte nyomon saját otthonukban. A 65 év feletti résztvevők hálószobájukba beltéri levegő hőmérséklet- és páratartalom-érzékelőket szereltek fel, és éjszaka egy gyűrűszerű eszközt viseltek alvásuk, bőrhőmérsékletük, pulzusuk és mozgásuk nyomon követésére.
A kutatók összesen közel 11 000 fő éjszakai alvási és környezeti adatot gyűjtöttek össze elemzés céljából.
Míg a 20 és 25 °C közötti hőmérséklet elősegítette a legpihentetőbb alvást, a tanulmány „nagy különbséget mutatott ki az emberek között, ami azt jelenti, hogy minden embernek megvan a saját optimális hőmérsékleti tartománya az alváshoz, amely idővel akár változhat is”
– mondja Baniassadi.
Hozzáteszi, hogy az alvás optimalizálása érdekében végezzünk kis módosításokat saját személyes alvási környezetünkben, például javítsuk a a légáramlást, és válasszunk könnyű hálóruhát.
Maga az épület hőkomfortjának javítása nagyobb változást hozhat, bár ez nehezebb és költségesebb. A vizsgálatban résztvevők sokféle lakásban éltek, a kis, államilag támogatott lakásoktól a családi házakig, bár a legtöbbjük meglehetősen magas életszínvonalról számolt be.
„Tanulmányunk aláhúzza az éghajlatváltozás lehetséges hatását az idősebb felnőttek alvásminőségére, különösen az alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszúak esetében”
– írja Baniassadi munkatársaival tanulmányukban.
Hasonlóképpen, a szociális lakásokban élőknek és a bérlőknek, akik gyakran olyan régebbi épületekben élnek, amelyek rosszul szigeteltek a hőtől és a hidegtől, szintén ki kell alakítani otthonukat, hogy kényelmesen érezzék magukat, mivel a hőmérséklet éjjel-nappal emelkedik a világ városaiban.
Ez magában foglalja az egész rendszerre kiterjedő politikákat az új épületekre vonatkozó építési szabványok feloldására, a meglévő lakások jobb szigetelésére, valamint a napelemek elterjedését ösztönző támogatásokra, hogy mindenki hozzájusson az olcsó áramhoz.
„Az éghajlatváltozással szemben ezek a lépések nem pusztán proaktív intézkedések, hanem egészségünk és jóllétünk érdekében szükséges alkalmazkodások”
– véli Baniassadi.
Nyitókép: Shutterstock
