Az egyik leggyakoribb és legösztönösebb vonzalmi jel a tükrözés. Ez azt jelenti, hogy észrevétlenül lemásoljuk a másik testtartását, gesztusait, hangszínét vagy akár a szóhasználatát is. Sőt, akár még a szívritmusunk is szinkronba kerül azokkal, akiket közel érzünk magunkhoz. Érdemes figyelni arra, hogy a másik fél hasonlóan ül-e, mint mi, átveszi-e a gesztusainkat, vagy rövid időn belül ő is megváltoztatja-e a testtartását utánunk.

Edward Hall proxemikával (térközzel) foglalkozó kutatásai szerint mindannyian különböző távolsági zónákban mozgunk. Van a nyilvános zóna, a társasági, a személyes és az intim tér. Ha közelebb engedünk valakit magunkhoz fizikailag, akkor érzelmileg is mélyebben kötődünk hozzá. Tehát ha azt vesszük észre, hogy beszélgetőpartnerünk közelebb hajol, átnyúl egy tárgyért vagy lehetőséget keres az érintésre, az gyakran tudattalan kísérlet arra, hogy csökkentse a fizikai távolságot. Amikor vonzódunk valakihez, ösztönösen közelebb akarunk kerülni hozzá.

Ha valaki érdeklődik irántunk, akkor nemcsak a fejével, de az egész testével felénk fordulunk, vagyis a váll, a törzs és a lábfej egy vonalba kerül. Ellenben ha kissé kifelé fordul, hátradől, az gyakran azt mutatja, hogy a figyelme megosztott, vagy nyitott más ingerekre is.

Az érdeklődés egyik legegyértelműbb formája a kérdezés. Nem csupán udvarias visszakérdezésről van szó, hanem valódi kíváncsiságról. Minél több kérdést tesz fel valaki, annál nagyobb eséllyel szeretne jobban megismerni minket. Ez megint csak utalhat baráti szándékra is, azonban romantikus érdeklődésnél gyakran mélyebb témák felé mozdulhat el a beszélgetés. Ide tartoznak az értékek, érzések vagy a múltbeli tapasztalatok. A másik ilyenkor azt szeretné tudni, mennyire illetek össze, mennyire hasonlítotok.

A szemkontaktus lehetővé teszi, hogy egyszerre gyűjtsünk információkat és kifejezzük érzelmi kötődésünket. Amikor valaki sokáig tartja velünk a szemkontaktust, azzal figyeli az arckifejezéseinket, reakcióinkat, érzelmi állapotunkat. Emellett hatására oxitocin termelődik, amely a kötődésért és a „jóleső” közelség érzéséért felel. Ha ehhez finom érintések is társulnak, a hormon hatása még erősebbé válik.

Ez az egyik legnehezebben felismerhető, mégis az egyik legfontosabb jel. A romantikus érdeklődés gyakran együtt jár azzal, hogy a másik fél figyeli, mi hoz lázba minket, milyen témák lelkesítenek, melyek az érzékeny pontjaink. Ilyenkor közös kapcsolódási pontokat keres, hogy kifejezhesse hasonlóságát. Nem merül ki annyiban, hogy valaki meghallgat minket, hanem vissza is kérdez, reagál arra, amit mondunk, és megosztja a saját érzelmeit is.

A kisebb mozdulatok – hajigazítás, nyak vagy ajkak érintése – kettős jelentésű jel. Egyrészt felhívhatja a figyelmet azokra a testrészekre, amelyeket vonzónak tartunk, másrészt egyes kutatások szerint a természetes illatok, feromonok felszabadulásában is szerepet játszhat. Ugyanakkor fontos óvatosnak lenni: ezek a mozdulatok idegességből is fakadhatnak. A különbséget az összkép mutatja meg. Ha mosoly kíséri, inkább flörtölésről van szó, ám aa feszültséggel párosul, akkor inkább bizonytalanságról lehet szó.