Ne hagyd figyelmen kívül a szédülést – komoly betegségeket jelezhet
Azt mindannyian tudjuk, hogy ha egy helyben állva sokáig forgunk, akkor az szédüléssel jár. De mi van akkor, ha látszólag semmi okunk rá, mégis szédülünk?
Tágabb értelemben a szédülés érzése az, amikor a világ forog. A szédülés egy igen gyakori tünet, az Egyesült Államokban például évente mintegy 18 millió beteg fordul orvoshoz ezzel a gonddal.
A legtöbb esetben nincs okunk aggodalomra, de vannak esetek, mikor a szédülés komolyabb háttérproblémára utalhat. Ha például olyan tünetekkel jelentkezik, mint a beszédzavar, zsibbadás a végtagokban, vagy eszméletvesztés, akkor azonnal forduljunk vele orvoshoz - tanácsolja Steven Doettl, gyakorló audiológus és klinikai professzor a Tennessee Egyetem Egészségtudományi Központ audiológiai és logopédiai tanszékén.
Mutatjuk, melyek a szédülés leggyakoribb okai, és hogyan állapíthatjuk meg, hogy mikor kell vele orvoshoz fordulni!
1. Jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés
„A jóindulatú paroxizmális helyzeti szédülés (BPPV) egy olyan állapot, amelyet az a kristály okoz, amely a belső fülben található és meglazulása következtében jelentkezhet a tünet”
– mondja Peter Weber, a Boston University Chobanian & Avedisian School of Medicine fül-orr-gégész-fej-nyaksebész professzora.
A BPPV olyan mozgások hatására, mint az ágyban való forgolódás vagy a felülés, súlyos szédüléses rohamokhoz vezet, amelyekben a szoba forogni látszik. Az epizódok körülbelül egy percig tartanak, de megismétlődhetnek, ha a kiváltó mozdulatokat nem hagyjuk abba.
A BPPV egyéb tünetei:
- Egyensúlyvesztés
- Hányinger
- Hányás
Mit tehetünk ellene?
A BPPV önmagában nem veszélyezteti az egészségét, de állandóan szédülni nem túl jó érzés. Ha gyakoriak a súlyos szédülésrohamok, érdemes orvoshoz fordulni. A BPPV fejmozgásvizsgálattal diagnosztizálható.
Kezelés nélkül a fülében lévő, rossz helyre került kristály általában idővel visszakerül a megfelelő helyre. Doettl szerint azonban a terapeuták és audiológusok a kristályok gyorsabb helyreállítására úgynevezett csatornarepozíciós eljárásokat is alkalmazhatnak.
2. Fertőzések
A klasszikus bakteriális fülfertőzésektől kezdve az olyan, gyakrabban vírusok által okozott állapotokig, mint a labyrinthitis és a vestibularis neuritis, a fertőzések megzavarhatják a belső fület. Ilyenkor elveszíthetjük az egyensúlyérzékünket, ami szintén szédülést okoz.
A fülfertőzések egyéb kulcsfontosságú tünetei:
- Halláscsökkenés
- Nyomás a fülben
- Fájdalom a fülben
- Fülcsengés
- Folyadék vagy genny szivárog a fülből
- Láz
Mit tehetünk ellene?
Ha fülgyulladás gyanúja merül fel, akkor fontos, hogy kezeltessük magunkat. Különösen akkor, ha gyenge az immunrendszerünk. A kezeletlenül hagyott fülfertőzések ugyanis átterjedhetnek a test különböző részeire, beleértve az agyat is.
3. Szívbetegségek
Bár általában nem gondolunk arra, hogy a szívünk hatással van a vizuális érzékelésünkre, bizonyos szívbetegségek korlátozhatják az agy vérellátását, ami szintén szédülést okozhat.
Például a szívritmuszavarok - amelyek akkor jelentkeznek, ha a szív túl gyorsan vagy túl lassan ver -, sokszor okoznak szédülést, mivel az agy nem kap elég vért, mondja Weber.
A ritmuszavarok egyéb gyakori tünetei:
- Szabálytalan szívverés
- Mellkasi fájdalom
- Légszomj
- Izzadás
Mit tehetünk ellene?
Ha szívritmuszavarra gyanakszunk, azonnal forduljunk orvoshoz. A kezeletlen szívritmuszavarok komoly veszélyt jelentenek ránk.
Nyitókép: Shutterstock
(Insider)
