Almát és avokádót mutató sportos nő, mérőszalaggal a nyakában

6 tévhit a fogyásról, amit a dietetikusok szerint el kéne felejtenünk

Az egészséggel és jólléttel kapcsolatos tartalmak végtelen áradatában könnyű bedőlni a gyors megoldásokat ígérő trendeknek. Ezek a módszerek nemcsak, hogy nem hatékonyak hosszú távon, de akár károsak is lehetnek az egészségünkre. Az alábbiakban táplálkozási szakértők segítenek eloszlatni a tévhiteket, és bevált módszereket javasolnak a gyors fogyáshoz.


Tévhit #1: A szénhidrát hizlal

„A szénhidrát a test, különösen az agy fő energiaforrása, a komplex szénhidrátok pedig rostban gazdagok, amiből amúgy is keveset fogyasztunk”

– mondja Devyn Goodman táplálkozási szakértő.

Az ajánlások szerint a napi energiabevitel 45-65%-ának szénhidrátból kellene származnia.

„A szénhidrátmegvonás rövid távon működhet, de hosszú távon fáradtságot, sóvárgást és evési rohamokat okozhat”

– teszi hozzá Marissa Beck dietetikus.

Emellett a megnövekedett zsír- és fehérjebevitel egyoldalú táplálkozáshoz és egészségügyi kockázatokhoz vezethet.

Olvasd el ezt is! Ilyenkor kell enni, ha fogyni szeretnénk – éhezés nélkül

Tévhit #2: Minél gyorsabban fogyunk, annál jobb

A mai, felgyorsult világában természetes a vágy, hogy gyors változást akarunk elérni, de a hirtelen súlyvesztés ritkán tartós, sőt gyakran káros hatásai is lehetnek.

„A gyors fogyás többnyire víz- és izomvesztést jelent, nem pedig zsírégetést. Emellett lassítja az anyagcserét, így nehezebb lesz megtartani az elért súlyt”

– figyelmeztet Beck.

A test sokszor vészhelyzetként értelmezi a hirtelen fogyást és visszahízza a leadott kilókat, akár még többet is. A dietetikusok inkább a fokozatos, fenntartható életmódváltást javasolják, amely nemcsak a fogyást segíti, de hosszú távon is javítja az egészséget.

Tévhit #3: Minden kalóriát és makrót (makrotápanyagok: szénhidrát, fehérje és zsír) számolni kell

A kalória- és makrószámolás növelheti a tudatosságot, de hosszú távon ártalmas is lehet – sokan elveszítik kapcsolatukat saját éhség- és teltségérzetükkel. Ráadásul a megszállott számolgatás növelheti az étkezéssel kapcsolatos szorongást, és kiégéshez vezethet, emellett pedig figyelmen kívül hagyja az egyéni különbségeket, például az anyagcserét, mozgást vagy genetikát. Jó megoldás lehet, ha figyelünk az ételadagokra, és minél változatosabban eszünk.

Tévhit #4:Teljes ételcsoportokat kell elhagyni a fogyáshoz

Ha egy diéta azt ígéri, hogy csak akkor fogyunk, ha teljesen elhagyjuk például a tejtermékeket, glutént vagy zsírt, akkor az már önmagában gyanús.

„Minden élelmiszercsoportnak megvan a maga szerepe, és beleférhet egy egészséges étrendbe”

– mondja Brianna Archangeli dietetikus.

Például ha édességre vágyunk, egy marék étcsokis mandula egy almával, tökéletes kombináció lehet. Kielégíti a az éhség érzetét, miközben fehérjét, rostot és vitamint is biztosít szervezetünknek.

Tévhit #5: A mérleg az egészség egyetlen mérőszáma

Szobai m\u00e9rleg, rajta l\u00e1bak

Fotó: Unsplash

Sokan a testsúly alapján ítélik meg egészségi állapotukat, pedig ez félrevezető. A testsúly naponta ingadozhat vízvisszatartás, menstruáció, izomtömeg vagy emésztés miatt.

„A mérleg nem mutatja a valódi, belső változásokat”

– mutat rá Archangeli.

Jobb, ha inkább olyan jelekre figyelünk, mint a jobb minőségű alvás vagy rendszeres testmozgás.

Tévhit #6:Teljesen kerülni kell a feldolgozott élelmiszereket

A feldolgozott ételek nem mind rosszak, például a konzervbab, mirelit zöldségek vagy előfőzött lencse, hasznos és tápanyagdús is.

„Olyan feldolgozott ételeket érdemes választani, amelyek megkönnyítik az egészséges étkezést”

– mondja Archangeli, példaként említve a mirelit gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat vagy előfőzött rizst.

Figyelmedbe ajánljuk! Rekorderedményeket ért el az új fogyasztószer, hamarosan elérhető lesz

A mindent vagy semmit diéta helyett inkább építsünk következetes szokásokat, és támogassuk a testünket valódi öngondoskodással.

(EatingWell)

Borítókép: Pixel-Shot/Shutterstock