Valóban hatékony a böjtölés, ha fogyni szeretnénk?

Egyes kutatások arra utalnak, hogy a bizonyos időablakokban történő étkezés, azaz az időszakos böjtölés vagy IF (intermitting fasting) jobban illeszkedik a cirkadián ritmusunkhoz, és javíthatja a vércukorszintet és a koleszterinszintet, valamint növelheti a hosszú élettartamot. Emiatt az IF az elmúlt évtizedben nagy népszerűségnek örvendett.

A módszer számis híresség is kipróbálta, Jennifer Anistontól Jimmy Kimmelig, és diétás könyvek tucatjai jelentek meg, amelyek elmagyarázzák, hogyan kell követni az IF különböző formáit, melyeknek különböző szabályai vannak arra vonatkozóan, hogy mikor és mennyit együnk.

Bár divatos diéta, a fogyás érdekében alkalmazott időszakos böjtnek számos nagyon is valós potenciális hátránya van, többek között a termékenységre gyakorolt hatása, valamint a falásrohamok és más rendellenes étkezési szokások kockázata.

Arról nem is beszélve, hogy a legtöbbünk számára nehéz hosszú távon betartani. Fontos megjegyezni, hogy nincs egyértelmű kutatás arra vonatkozóan, hogy a böjt valóban nagyobb súlyvesztéshez vezet, ha ez a célunk.

Egy április 21-én a New England Journal of Medicine-ben megjelent új tanulmány, tisztázta ezt az utóbbi részlettel kapcsolatos tényeket és tévhiteket. A kínai Southern Medical University tudósai megállapították, hogy azok az emberek, akik egy teljes év alatt csak reggel 8 és délután 4 óra között ettek, nem fogytak lényegesen többet, mint azok, akik a nap folyamán bármikor ettek.

Ennek megállapításához a kutatás vezetője, Dr. Deying Liu és csapata 139 felnőttet toborzott, akiknek testtömegindexe (BMI) a vizsgálat kezdetén 28 és 45 között volt. Minden férfinak azt tanácsolták, hogy napi 1500 és 1800 kalória között fogyasszon, a nőknek pedig azt, hogy napi 1200 és 1500 kalória között. Ezt a 139 embert véletlenszerűen az alábbi két csoport egyikébe osztották be, és étkezési naplót vezettek.

Böjtölők: minden kalóriát egy 8 órás ablakban fogyasztottak reggel 8-tól délután 4-ig

Nem böjtölők: a nap folyamán minden kalóriát tetszés szerint fogyasztottak

A kezdetekkor, valamint a 6 és 12 hónapos időszakokban a kutatók minden résztvevőnél megmérték a testsúlyt, a testzsírt, a BMI-t, a vérnyomást, a vércukorszintet, a triglicerideket és más metabolikus biometrikus adatokat. Egy év elteltével 118 résztvevő fejezte be a vizsgálatot.

A koplaló csoport átlagosan 17,6 kilót fogyott, míg a nem koplaló csoport átlagosan 13,9 kilót; sem ez a különbség, sem az említett egyéb egészségügyi mérőszámok eltérései nem voltak azonban statisztikailag szignifikánsak. Más szóval, ez inkább a víz súlyának, a nap folyamán tapasztalható kis ingadozásoknak vagy más tényezőknek az eredménye, mintsem végleges bizonyíték arra, hogy az IF nagyobb fogyáshoz vezet.

„Az általunk vizsgált két fogyókúra hasonlóan sikeres volt az elhízott betegeknél, függetlenül attól, hogy a kalóriafogyasztásukat az időben korlátozott étkezéssel vagy csak a kalóriák korlátozásával csökkentették. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kalóriabevitel korlátozása magyarázta az időbeli korlátozással végzett étkezési séma által tapasztalt kedvező hatások nagy részét”

– magyarázza Liu és munkatársai.

Ez megfelel annak, amire rövidebb távú és kisebb korábbi tanulmányok rámutattak: a legtöbb ember természetesen kevesebb kalóriát eszik, ha kevesebb ideje van arra, hogy egyen, és ez valószínűleg megmagyarázza a legtöbb léptékeltolódást bármely if tervhez kapcsolódóan. Igaz lehet, hogy az időben korlátozott étkezés fogyáshoz vezethet. De mint minden más korlátozó diéta esetében, ez a fogyás valószínűleg csak addig tart, amíg be tudjuk tartani a programot.

(EatingWell)

Nyitókép: Shutterstock / TanyaJoy