A D-vitamin azon kevés tápanyagok egyike, amelyből a lakosság jelentős része nem jut elegendő mennyiséghez. Közép-Európában a korlátozott napsütéses időszak és a jellemzően zárt térben töltött mindennapok miatt sokaknál az optimális szintet sem éri el a szervezet D-vitamin-ellátottsága, különösen az őszi-téli hónapokban. Bár testünk képes saját maga előállítani ezt a vitamint, erre többnyire csak március és október között, a déli órákban van lehetőség, amikor a bőrt elegendő mennyiségű közvetlen napfény éri. Étrenddel csak korlátozottan fedezhető a szükséglet. Számottevő mennyiségben elsősorban zsíros halak (például lazac), valamint napon szárított gombák tartalmazzák.

A D-vitamin legismertebb szerepe, hogy elősegíti a kalcium felszívódását a vékonybélből, ami elengedhetetlen a csontok erősségéhez és egészséges szerkezetük kialakulásához. Hiánya súlyos esetben angolkórhoz vezethet, ami a csontok deformálódásával jár. Az utóbbi évek kutatásai azonban azt mutatják, hogy a D-vitamin nemcsak a csontok egészségét segíti, hanem a szervezet számos más élettani folyamataiban is szerepet játszik.

A Harvard Egyetem kutatói által vezetett tanulmányban több mint 25 ezer, átlagosan 67 éves résztvevő életét követték nyomon öt éven keresztül. Az egyik csoport napi 2000 nemzetközi egység (NE) D3-vitamint kapott, míg a másik csoport placebót. A résztvevők már a kutatás kezdetén is viszonylag kedvező D-vitamin-szinttel rendelkeztek. Első ránézésre nem mutatkozott jelentős különbség a két csoport között, ám a testsúly szerinti elemzés árnyaltabb képet adott. A normál testtömegindexű – 25 alatti BMI-vel rendelkező – résztvevők körében a napi 2000 NE D3-vitamin 24 százalékkal csökkentette a daganatos megbetegedések kockázatát. A kedvező hatás főként a gyakori daganattípusok, például emlő-, prosztata- és vastagbélrák esetében volt megfigyelhető, emellett az autoimmun betegségek, így a reuma előfordulása is mérséklődött.

Az európai ajánlások napfényhiányos időszakban jellemzően napi 800 NE (azaz 20 mikrogramm) D-vitamin pótlását javasolják. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a tartós túladagolás kockázatos lehet, mivel a túlzott bevitel fokozza a kalcium felszívódását, ami érrendszeri és vesekárosodáshoz vezethet. A hosszú távon alkalmazott, 4000 NE feletti dózist több szakmai szervezet is óvatosságra intve kezeli. Az eredmények mindenesetre azt sugallják, hogy a csontok egészségéhez elegendő D-vitamin-szint nem feltétlenül azonos azzal a mennyiséggel, amely más betegségek megelőzéséhez szükséges lehet. Az egyik fontos kérdés így az, hogy szükség van-e az ajánlások finomhangolására, és ha igen, milyen egyéni szempontokat kell figyelembe venni.

(Focus)