A mai világban gyakori a kialvatlanság a nagyobb produktivitás igénye miatt. Több kutatást is végeztek már azzal kapcsolatban, hogyan lehet átugrani a nyolc órás alvásidőt különböző módszerekkel. Többen a délutáni rövid szundikra esküsznek, amiknek bizonyítottan pozitív hatásuk van a teherbírásra. De vajon ez elég a kipihentséghez?
A történelem során többek között Thomas Edisont is foglalkoztatta a kérdés, hogy miként növelhetné meg ébren töltött óráinak számát úgy, hogy közben nem fárad el és az egészségét is megőrizheti.
Aggodalma jogos volt, hiszen kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a kialvatlanság hosszú távon elhízáshoz, ketteses típusú cukorbetegséghez és bizonyos rákos megbetegedésekhez is vezethet. Ezek a tünetek csupán több éves alváshiány után mutatkoznak, de néhány azonnali következményét már mindannyian tapasztalhattuk egy-egy rosszabb éjszaka után. Többek között ilyenek a memóriaproblémák, a csökkent reakcióidő és a kimerültség.
Fotó: Unsplash/Adrian Swancar
Csodaszerként a legtöbb kutató a szunyókálást nevezte meg. Meglátásaik szerint annak, akinek nem kiegyensúlyozott az alvási rutinja, annak jóval többször kellene rövid idejű pihenéseket beiktatnia a napirendjébe. Bizonyos vizsgálatok során olyan módszereket is kipróbáltak, mint például a koffeinfogyasztást pihenés előtt, ugyanis ez lerövidíti az alvási ciklus és akár tíz-tizenöt perc után sokkal kipihentebben lehet ébredni.
Emellett más praktikákat is kitaláltak már, azonban ezek nem váltja fel a hosszabb alvásidőt. Az éjszakai — órákig elhúzódó — alvásnak két nagy periódusát különböztetik meg: a REM és a non-REM fázis. Az utóbbinak további alszakai is vannak, a szendergéstől egészen a mélyalvásig, melyek más-más ok miatt fontosak, ezáltal mind nélkülözhetetlen.
Összegezve tehát: a produktivitásunkat és a lendületünket növelhetjük délutáni szundikkal, de az éjszakai mélyalvást semmilyen egyéb módszerrel nem helyettesíthetjük.
Nyitókép: Unsplash/Lauren Kay
