Egy alvással kapcsolatos tényező növeli a depresszió kockázatát
Azok az emberek, akik különböző időpontokban alszanak és ébrednek, ugyanolyan valószínűséggel szenvednek depresszióban, mint akik összességében nem alszanak eleget.
Az eredmények rámutatnak arra, hogy mennyire fontos a rendszeres alvásidő fenntartása a teljes alvásmennyiségen felül.
A kutatók szerint a szabálytalan alvásrend a cirkadián ritmus megzavarásával mentális problémákat okozhatnak.
A cirkadián ritmusok a szervezet természetes alvás-ébrenlét ciklusai. Az alvás pihentetőbb lehet, ha egybeesik a melatonin termeléssel és az alacsonyabb testmag hőmérséklettel, amely két olyan cirkadián ritmus, amely segít a szervezetnek felkészülni az alvásra.
A tanulmányhoz a kutatók több mint 2100 fiatal orvost követtek nyomon, amint az orvosi egyetem elvégzése utáni első képzési évüket küzdötték végig.
A gyakornok orvosok köztudottan nagyon rendszertelen munkarendben dolgoznak, amihez az alvásra szánt idő csökkenése társul.
A pszichológusok viselhető eszközök segítségével gyűjtöttek információkat alvási és ébrenléti szokásaikról.
Yu Fang, a tanulmány első szerzőjének elmondása szerint a fejlett viselhető technológia lehetővé teszi számunkra, hogy a mentális egészség viselkedési és fiziológiai tényezőit, köztük az alvást, sokkal nagyobb léptékben és pontosabban tanulmányozzák, mint korábban.
„Eredményeink célja nemcsak az alvási szokásokkal kapcsolatos önmenedzsment irányítása, hanem az intézményi időbeosztási struktúrák tájékoztatása is.”
Az eredmények azt mutatták, hogy a legváltozatosabb alvás időbeosztású orvosjelöltek érték el a legmagasabb pontszámot a depressziós teszteken – nekik volt a legrosszabb a pillanatnyi hangulatuk is.
Srijan Sen professzor, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy az eredmények rávilágítanak az alvás következetességére, mint a depresszió és a jóllét egyik alulértékelt tényezőjére, amelynek a középpontban kellene állnia.
A tanulmány kiemelte továbbá, hogy a viselhető eszközökben rejlő potenciál olyan fontos, az egészség szempontjából releváns konstruktumok megértésében rejlik, amelyeket a kutatók korábban nem tudtak méretarányosan vizsgálni.
(PsyBlog)
Nyitókép: Shutterstock
