A depresszió egy furcsa tünete, amit sokan nem ismernek
Erre a tünetre is van megoldás.
A klinikailag depressziós emberek nehezen tudják megkülönböztetni saját negatív érzelmeiket, például a dühöt, a bűntudatot és a frusztrációt. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a depressziót olyan nehéz kezelni.
Egy kutatás szerint a depresszióban szenvedő emberek számára hasznos lehet, ha pontosabban meghatározzák, hogy melyik negatív érzelmet érzik, derül ki a PsyBlog cikkéből.
„Nehéz javítani az életünkön anélkül, hogy tudnánk, hogy szomorúak vagy dühösek vagyunk-e valamilyen szempontból. Képzeljük el például, hogy nincs egy olyan mérőműszer, amely egymástól függetlenül jelzi az autónk benzinszintjét. Kihívás lenne tudni, hogy mikor kell megállni tankolni. Azt akartuk megvizsgálni, hogy a klinikai depresszióban szenvedő emberek rendelkeznek-e olyan érzelmi mérőórákkal, amelyek informatívak, és hogy ugyanolyan specifikusan és differenciáltan élik-e meg az érzelmeket, mint az egészséges emberek”
– mondta el a tanulmány első szerzője, Dr. Emre Demiralp.
A vizsgálat résztvevőit – akiknek fele klinikai depresszióban szenvedett – arra kérték, hogy egy héten keresztül véletlenszerű időközönként számoljanak be érzelmeikről.
Minden alkalommal 11 különböző érzelem – 7 negatív és 4 pozitív – tekintetében számoltak be arról, hogyan érezték magukat:- szomorúság
- szorongás
- düh
- frusztráltság
- szégyen
- undor
- bűntudat
- boldogság
- izgatottság
- éberség
- aktív
A Psychological Science című folyóiratban közzétett eredmények azt mutatták, hogy a depressziós emberek nehezen tudtak különbséget tenni a negatív érzelmek között. Ezzel szemben a nem depressziós emberek világosabban tudták, hogy milyen negatív érzelmeket élnek át.
A pozitív érzelmek esetében azonban mind a depressziós, mind a nem depressziós résztvevők egyformán jól meg tudták különböztetni azokat.
„Eredményeink azt sugallják, hogy a negatív érzelmek pontos meghatározása jót tehet. Talán az lenne a legjobb, ha elkerülnénk, hogy azt gondoljuk, hogy általánosságban rosszul vagy kellemetlenül érezzük magunkat. Legyünk konkrétak! Düh, szégyen, bűntudat vagy valamilyen más érzelem? Ez segíthet megkerülni és javítani az életét. Az egyik átfogó célunk az, hogy olyan megközelítéseket vizsgáljunk, amelyekkel a lakosság körében széles körben elősegíthető ez a fajta érzelmi intelligencia”
– fogalmazott Demiralp.
Nyitókép: Shutterstock
