Ha egy kicsit bizonytalannak érezzük magunkat, amikor ébredés után felkelünk az ágyból, akkor valószínűleg szédülést tapasztalunk. Ez az érzés a tájékozódás átmeneti zavara, mely után, viszonylag gyorsan visszanyerjük az egyensúlyérzékünket.

Íme, a hosszan tartó vagy gyakori szédülés leggyakoribb okai.

1. Dehidratáció

A szédülés leggyakoribb oka – különösen reggelente – a kiszáradás. Ha a szervezetben nincs elég folyadék, az elnyomhatja az agyad megfelelő működését és szédüléshez vezethet közvetlenül az ágyból való felkelés után.

Dehidratáció előfordulhat a késő esti alkoholfogyasztás, valamint olyan alapbetegségek következtében, mint a magas vércukorszint, és akkor is, persze, ha melegben dolgozunk, sokat izzadunk vagy nem iszunk elég vizet a nap folyamán.

2. Alvási apnoe

Az alvási apnoe olyan alvászavar, amely szabálytalan légzést okoz az éjszaka folyamán, ez pedig szédüléshez vezethet reggel. Egyéb gyakori tünetei közé tartozik a hangos horkolás, a nappali álmosság és a reggeli fejfájás.

3. Alacsony vércukorszint

A reggeli szédülést az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) is okozhatja. Bár a vércukorszint a leggyakrabban a cukorbetegeknél jelentkezik, bárki tapasztalhatja, különösen, ha hosszú ideig nem evett (pl. reggeli előtt).

4. Alacsony vérnyomás 

Az alacsony vérnyomás, vagy a vérnyomás gyors változása a reggeli szédülés másik gyakori oka. A gyors felállás gyakran okoz átmeneti vérnyomás esést, ami növeli az ájulás kockázatát. Érdemes lassan és fokozatosan felkelni az ágyból a hirtelen vérnyomás esés megelőzése érdekében. Ha gyakran előfordul velünk ez a probléma, érdemes orvossal konzultálni.

5. Új gyógyszer

Bizonyos gyógyszerek, például antidepresszánsok, gyulladáscsökkentők, érzéstelenítők és fogamzásgátlók lehetséges mellékhatásaként szédülés jelentkezhet. Új gyógyszert szedésekor beszéljünk az orvossal a lehetséges mellékhatásokról.

(Popsugar)

Nyitókép: Shutterstock