5 egészséges főzési mítosz, amit ideje elengedni
Ha főzni készülünk, azt szeretnénk, hogy az étel minden feltételnek megfeleljen: finom, könnyen elkészíthető és tápláló legyen ahhoz, hogy a szervezet megkapja, amire szüksége van. De az "egészséges" kifejezés gyakran túlságosan leegyszerűsített, és számos tévhit kering arról, mi az egészséges és mi nem.
Bár van néhány általános alapelv, amely általában nem vezet tévútra, például, hogy elegendő fehérjét, összetett szénhidrátot és egészséges zsírokat kell a szervezetbe juttatnunk, hogy energikusnak érezze magát, néhány más tanáccsal érdemes óvatosan bánni.
Az alábbiakban összeszedtük a legnagyobb „egészséges főzés” mítoszokat, és hogy mit kell tudni helyettük.
1. A zsírral való főzés ördögtől való
A '80-90-es években hódított a zsírszegény trend, a makrotápanyagot rendszeresen szidták, mert számtalan egészségügyi problémát, leginkább szívbetegséget okozott, így a főzésben is hanyagolták azt. Azóta kiderült, hogy a bizonyos típusú zsírokat, még a telített zsírokat is a szívproblémákkal összefüggésbe hozó kutatások gyengék voltak, és a makrotápanyag hiánya is problémát jelenthet általánosságban.
A szervezet megfelelő működéséhez zsírokra van szükségünk. Koncentrált energiaforrásként szolgálnak, és kulcsszerepet játszanak a tápanyagok felszívódásában. Sok vitamin és ásványi anyag, mint A, D, E és K-vitaminok, zsírban oldódnak, vagyis zsírral együtt kell fogyasztani őket, hogy feloldódjanak és teljes mértékben felszívódjanak a szervezetben.
2. A só ártalmas a szívnek
Amellett, hogy ízt ad az ételeknek, a só létfontosságú a testi funkciókhoz, például az idegrendszer fenntartásához és az általános hidratáció szabályozásához. Az olyan egészségügyi betegségekben szenvedőknek, mint a magas vérnyomás, gyakran azt tanácsolják, hogy a lehető legkevesebbet fogyasszanak belőle, az Amerikai Szív Szövetség szerint a só napi 1500 és 2300 milligramm között (kb. egy teáskanálnyi só) biztonságosan fogyasztható.
Valóban, a túlzott nátriumfogyasztás összefüggésbe hozható a magas vérnyomással és a szívbetegségekkel.
3. A gyümölcsök túl sok cukrot tartalmaznak
Míg bizonyos gyümölcsök túlzott fogyasztása problémát jelenthet a cukorbetegek számára, de akinek nincs ilyen betegsége, nyugodtan fogyaszthatja őket. Egy, a Journal of Diabetes Investigation című folyóiratban 2016-ban megjelent áttekintés szerint, ha több édességet fogyasztunk, az valójában csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
A természetes cukor mellett a gyümölcsök vitaminokat, antioxidánsokat, ásványi anyagokat, vizet és rostokat tartalmaznak, melyek jótékony hatással vannak az egészségünkre, így naponta másfél-két csészényi mennyiség ajánlott belőlünk.
4. Barna rizs az egészségért
Sokszor javasolják, hogy fehér rizs helyett barnát fogyasszunk, mert abban több a rost, de valójában a nettó különbség adagonként csak körülbelül 1-1,5 grammal több.
Ha csak a magasabb rosttartalom miatt ennénk a barna rizst, nem érdemes, inkább a fehér rizshez adjunk negyed csésze (50 gramm) lencsét a nagyobb rostlöketért.
5. Friss zöldségek mindenek felett
Sokan a friss zöldségeket tekintik az egészséges főzés alapjának, de a fagyasztott vagy konzerv zöldségfélék ugyanolyan táplálóak, mint friss társaik. Ráadásul a megfizethetőség és a hozzáférhetőség tekintetében a kettő egyszerűen nem hasonlítható össze. Az olcsó fagyasztott és konzerv zöldségek megkönnyítik a napi ajánlott zöldségbevitel elérését.
