Megcáfoljuk a 10 legnépszerűbb, egészséggel kapcsolatos mítoszt

Igyunk napi nyolc pohár vizet

Nem szükséges számolni a poharakat. A szakértők szerint épp elég, ha akkor iszunk, amikor szomjasak vagyunk, a szervezetünk tudja, mi a dolga. Támogassuk ezt vízben gazdag ételekkel (leves, gyümölcs), és kortyolgassunk néha teát. Akkor kell jobban odafigyelnünk csak, ha sötét sárga a vizeletünk, sokat mozgunk vagy forró az időjárás.

A tojás rosszat tesz a szívünknek

Az omlettrajongók örülhetnek, ugyanis attól még, ha megeszünk két tojást egy nap, semmivel nem nő a szívproblémák esélye egyébként egészséges embereknél. Igen, a tojássárgája viszonylag sok koleszterint tartalmaz, de a fehérje némileg kiegyensúlyozza ezt. Ráadásul rengeteg hasznos anyag is van a tojásban, mint az omega-3 zsírsav, ami pedig kifejezetten jót tesz a szívünknek.

A dezodorok mellrákot okoznak

Széles körben elterjedt információ, hogy az izzadásgátlóban lévő anyagok beszivárognak a bőrünkön keresztül, és a közelben lévő mellszövetekben rákot okozhatnak. Az amerikai National Cancer Institute szerint azonban ezen nem kell hinnünk ennek az egészségügyi mítosznak, nincs tudományos bizonyíték arra, hogy ezek a termékek rákot okoznának.

A hidegben megfázunk

Ez a mondás a nagyanyáinktól ered, ám önmagában az, hogy a hideg levegőn vagyunk, még nem tesz bennünket beteggé. Ha rendben van az immunrendszerünk, semmilyen problémát nem okozhat nekünk az alacsony hőmérséklet, sőt, egyes kutatások szerint épp még erősíti is a szervezetünket. A betegségek zárt helyiségekben terjednek jobban, ahol nem jár a levegő, ezért érdemes sokszor szellőztetni.

Minden nap kell multivitamint szednünk

A reklámok elhitették velünk, hogy reggelente bedobunk egyetlen tablettát, és meg is van oldva a vitaminbevételünk. Ha azonban igazán egészségesen étkezünk, és odafigyelünk minden tápanyagcsoportra, akkor erre nincs szükségünk. Vannak persze bizonyos hiányállapotok, amikor szükségünk van egy kis pluszra, és a várandós anyáknak is muszáj a kiegészítés, de alapesetben, ha az orvosunk nem mond mást, nem muszáj a multivitamin az egészségünkhöz.

Reggelizzünk, ha fogyni akarunk

Vannak esetek, amikor ez igaz, ha hajlamosak vagyunk a kihagyott reggeli után össze-vissza eszegetni, akkor tényleg érdemes valami egészségeset bedobni reggelire. Sokan azonban nem nagy rajongói a kora reggeli evésnek, és már azt is tudjuk, hogy ettől még nem csökken az esélyük a fogyásra. A Cornell University kutatása szerint a legtöbb nem reggeliző később sem evett többet ebédre és vacsorára, mint a reggeliző társaik, viszont így összességében kevesebb kalóriát fogyasztottak.

A zöld orrváladék fertőzésre utal

Ez is igazi klasszikus, amit még sok orvos a mai napig vall: ideje valami antibiotikumot szednünk, ha az orrváladékunk zöldre vagy sárgára vált. Ez azonban sajnos nem ilyen egyszerű: arcüreggyulladáskor is produkálhatunk átlátszó orrfolyást, míg egy sima náthánál is zöldre változhat az orrunkból jövő váladék. A felesleges antibiotikum-használatnak pedig sok hátulütője akad.

A cukor hiperaktívvá teszi a gyerekeket

Az biztos, hogy a cukor nem tesz jót a gyerekeknek, de nem ettől lesznek hiperaktívak. Időközben bizonyították, hogy a cukorfogyasztás önmagában nem okoz koncentrációs problémákat, és nem viselkednek rosszabbul a gyerekek egy kis csoki után. Ez inkább önbeteljesítő jóslat: mivel azt várjuk, hogy "megőrülnek" a gyerekek a cukorlöket után, így is értelmezzük a viselkedésüket.

A vécéülőkéről elkaphatunk mindenféle betegséget

Gusztus kérdése, de legtöbben nem szeretünk ráülni idegen vécékre, többnyire azért, mert félünk, hogy valamilyen bacik vagy vírusok "átmásznak" ránk onnan. A szakértők szerint azonban vannak ennél sokkal szennyezettebb helyek a nyilvános vécékben: a padlón és a kilincseken sokkal nagyobb arányban találhatunk vírusokat, pl. E. Coli és norovírus a leggyakoribb, melyek elég kellemetlen gyomorproblémákat tudnak okozni, ha elkapjuk őket.

Az ízületek ropogtatása artritiszt okoz

Bár a ropogó ízületek hangja sok mindenkit zavarhat, a szervezetünkben azonban semmi problémát nem okoz. Ilyenkor ugyanis nem a csontok vagy az ízületek ütődnek egymáshoz, hanem a köztük képződő gázbuborékok pukkannak ki. A kutatások szerint ennek semmi köze az artritisz kialakulásához, nem ártunk vele magunknak.

Nyitókép: Shutterstock