Te is dühös vagy, ha éhség gyötör? Ezért van

Az angol hanger kifejezés, amely az éhség (hunger) és a düh (anger) szavak kombinációja, egy ideje már része a köznyelvnek. Egy új, 64 európai felnőtt résztvevő bevonásával készült tanulmány szerint most már tudományos alapja is van a kifejezésnek.

A kísérletben önkénteseket arra kérték, hogy 21 napon keresztül naponta ötször rögzítsék érzelmeiket és éhségérzetüket egy okostelefonos alkalmazáson keresztül. A kutatók azt találták, hogy az éhségérzet magasabb szintű haraggal és ingerlékenységgel, valamint kevesebb kellemes érzéssel jár együtt.

Ezek az összefüggések még azután is szignifikánsak voltak, hogy az életkor, a nem, a testtömegindex, a táplálkozási szokások és a személyiségjegyek közötti különbségeket is figyelembe vették. Más szóval úgy tűnik, hogy az, hogy mennyire vagyunk jól tápláltak, figyelemre méltó hatással van a dühérzetünkre, olvasható a ScienceAlert cikkében.

„Sokan közülünk tisztában vannak azzal, hogy az éhség befolyásolhatja az érzelmeinket, de meglepően kevés tudományos kutatás foglalkozott azzal, ha valaki éhes. A miénk az első olyan tanulmány, amely az éhségérzetet laboratóriumon kívül vizsgálja. Az emberek mindennapi életét követve azt találtuk, hogy az éhség összefügg a düh, az ingerlékenység és az öröm szintjével”

– mondja Viren Swami szociálpszichológus, az angliai Anglia Ruskin Egyetem munkatársa.

A vizsgálatban részt vevők által beküldött összesen 9 142 adatpontot tekintve az éhség a harag szórásának 48 százalékával, az ingerlékenység szórásának 56 százalékával és az öröm szórásának 44 százalékával állt összefüggésben.

A kutatók azt is megállapították, hogy a negatív érzelmek összefüggésbe hozhatók a több napra átlagolt étkezési szokásokkal, valamint az egyéni napi eltérésekkel. Az úgynevezett hangry állapot olyasvalami, ami idővel tartósan fennmaradhat.

Bár a tanulmány a résztvevők által adott szubjektív jelentésekre támaszkodott azzal kapcsolatban, hogy adott időpontokban mennyire érezték magukat éhesnek, a csapat mégis erősnek nevezi az éhség és a harag közötti kapcsolatot.

„Az eredmények a laboratóriumi vizsgálatokhoz képest nagyfokú általánosíthatóságot biztosítanak, így sokkal teljesebb képet kapunk arról, hogy az emberek hogyan élik meg az éhség érzelmi következményeit a mindennapi életben”

–mondja Stefan Stieger pszichológus, az ausztriai Karl Landsteiner Egészségtudományi Egyetem munkatársa.

Ugyanezt a fajta „hangry” viselkedést máshol is megfigyelték az állatvilágban, és a tudósok keményen dolgoznak azon, hogy megértsék, milyen biológiai, személyiségbeli és környezeti jelzések állhatnak az összefüggés hátterében.

Korábbi tanulmányok szerint az alacsonyabb vércukorszintnek köze lehet a hanger, vagyis az éhség okozta dühre való hajlamunkhoz, de egyelőre nem sikerült végleges következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy az éhség miért vezet ilyen módon dühhöz és ingerlékenységhez.

Ha többet tudunk arról, hogy ezek az érzések és érzelmek hogyan alakulnak ki a gyomrunk tartalmával összefüggésben, az a kutatócsoport szerint végső soron segíthet abban, hogy jobban kezeljük őket – még ha csak arról van is szó, hogy felismerjük, mi történik a saját testünkben.

„Bár tanulmányunk nem mutatja be az éhség okozta negatív érzelmek enyhítésének módjait, a kutatások azt sugallják, hogy az érzelmek címkézésének képessége segíthet az embereknek azok szabályozásában, például annak felismerésével, hogy egyszerűen azért érezzük magunkat dühösnek, mert éhesek vagyunk. Ezért a „hanger” nagyobb tudatossága csökkentheti annak valószínűségét, hogy az éhség negatív érzelmeket és viselkedést eredményez az egyénekben”

– mondja Swami.

Nyitókép: Facebook