Akár 20 évvel tovább élhetsz, ha betartod ezt a pár dolgot
Az alábbi nyolc életmódbeli változtatással akár évtizedekkel hosszabbíthatjuk meg az életünket a kutatók szerint.
Egy kutatás megállapítása szerint az emberek valószínűleg tovább élnek, ha csak kisebb változtatásokat hajtanak végre, még akkor is, ha az egészségesebb szokásokat csak középkorúként vezetik be.
„Kutatási eredményeink arra utalnak, hogy az egészséges életmód elfogadása fontos mind a közegészségügy, mind a személyes jóllét szempontjából. Minél korábban, annál jobb, de még ha csak egy kis változtatást hajtunk végre a 40-es, 50-es vagy 60-as éveinkben, az is előnyös”
– mondta Xuan-Mai T Nguyen, az Egyesült Államok Veteránügyi Minisztériumának egészségtudományi szakembere.
Az Amerikai Táplálkozási Társaság éves ülésén bemutatott kutatás 2011 és 2019 között gyűjtött kérdőívek és orvosi feljegyzések adatain alapult, melyek több mint 700 000, 40 és 99 év közötti amerikai veteránra vonatkoztak.
Az adatokat elemezve Nguyen és kollégái megállapították, mely életmódbeli tényezők állnak összefüggésben a hosszabb élettartammal. A projekthez gyűjtött orvosi feljegyzésekből kiderült, hogy 33 375 résztvevő halt meg a vizsgálati időszak alatt.
A csapat hozzátette, hogy az életmódbeli tényezők együttesen jelentős hatással lehetnek a várható élettartamra, évtizedekkel megnövelve az ember élettartamát.
„Azok a férfiak és nők, akik nyolc terápiás életmódtényezőt fogadtak el, 23,7, illetve 22,6 évvel hosszabbíthatták meg a várható élettartamukat 40 éves korukban, azokhoz képest, akik nem fogadtak el az életmód tényezőket”
– írják a szerzők.
A korai halálozással való legerősebb kapcsolatot a fizikai inaktivitás, az opioidok használata és a dohányzás mutatta: az ilyen életmódbeli tényezőkkel rendelkező résztvevőknél 30-45%-kal magasabb volt a halálozás kockázata a vizsgálati időszak alatt. A stressz, a mértéktelen ivás, a rossz alváshigiénia és a rossz táplálkozás a vizsgált időszakban körülbelül 20%-kal magasabb halálozási kockázattal járt együtt.
A kutatás megfigyeléses jellege azonban azt jelenti, hogy a munka nem tudja bizonyítani az ok-okozati összefüggést az azonosított tényezők és az élettartamban mutatkozó különbségek között.
Naveed Sattar professzor, a Glasgow-i Egyetem szív- és érrendszeri és anyagcsere-egészségügy szakértője rámutatott, hogy a kutatás nem tartalmazott kísérletet, így számos tényező bonyolíthatja a képletet, de így is fontos kutatásról van szó szerinte.
„Ezek az adatok megerősítik azt az elképzelést, hogy az, hogyan éljük az életünket, legalább annyira, ha nem jobban számít, mint a számos krónikus betegség megelőzésére vagy kezelésére kapott a gyógyszerek. Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk egyszerűen gyógyszerekkel elérni a jó egészséget, az életmód mindig számít. Ezért ha az NHS segíthet az embereknek jobb életmódbeli szokások kialakításában, az csökkentheti a krónikus betegségek költségeit, és segíthet az embereknek élvezetesebb és produktívabb életet élni.”
