Érdemes fokozottan odafigyelni az étkezésünkre, mert akár már egy kis elcsúszás is komoly gondokat okozhat.
Egy hosszú, stresszes munkanap után, vagy ha szorít az idő, nagy lehet a kísértés, hogy gyorsan bekapjunk valami nasit, például egy kis chipset vagy csokoládét.
A kutatások azt mutatják, hogy ezek az ultra-feldolgozott, magas kalóriatartalmú élelmiszerek jelentős szerepet játszanak az elhízás kialakulásában, de hogy ezek az élelmiszerek milyen tartós hatást gyakorolnak az agyra, az nem volt világos – egészen mostanáig.
Meglepő módon még a rövid távú, erősen feldolgozott, egészségtelen élelmiszerek fogyasztása is jelentősen csökkentheti az egészséges emberi agy inzulinérzékenységét.
Ez a hatás még a normális étrendhez való visszatérés után is fennmarad, amint azt egy nemrég végzett vizsgálat kimutatta, amely rávilágít az agynak az elhízás kialakulásában játszott fontos szerepére.
Az egészségtelen zsíreloszlás és a folyamatos súlygyarapodás összefügg az agy inzulinra adott válaszával. Egészséges embernél az inzulin segít az agyban az étvágy szabályozásában. Az elhízott embereknél azonban az inzulin elveszíti az étkezési szokások szabályozására való képességét, ami inzulinrezisztenciához vezet.
Ez is érdekelhet: Ez a hét szokás a titka a világ legegészségesebben étkező nemzeteinek
Az inzulin számos szerepet játszik a szervezetben, többek között segít abban, hogy a cukor, azaz a glükóz eljusson az izomsejtekhez, hogy étkezés után energiaként felhasználhassák. Az agyban az inzulin azt is jelzi a szervezetnek, hogy kevesebbet egyen azáltal, hogy csökkenti a táplálékfelvételt.
Nem minden agy reagál azonban egyformán az inzulinra. Sok embernél gyenge vagy hiányzik az inzulinreakció az agyban, amit „agyi inzulinrezisztenciának” neveznek. Az ebben szenvedő emberek több étel utáni sóvárgást tapasztalnak, és több a hasi zsírjuk. A zsír elősegítheti az elhízást, így jelentősen hozzájárulva az inzulinrezisztenciához. Minél több zsírsejt van, különösen a hasban, annál kevésbé hatékony az inzulin. A zsír olyan hírvivő anyagokat szabadít fel, amelyek elősegítik az inzulinrezisztenciát.
Fotó: Shutterstock
Az agy csökkent inzulinérzékenységének jelei azonban már jóval azelőtt megmutatkoznak, hogy elhízásról beszélnénk, amelyet 30 feletti testtömegindexként (BMI) határoznak meg.
Ezt a testsúly (kilogrammban) és a testmagasság (méterben) négyzetének hányadosaként számítják ki, de vannak korlátai, ezért ajánlott, hogy a túlzott elhízást a testzsír mérésével kell megerősíteni.
Mindössze öt nap elteltével, miután 1500 extra kalóriát fogyasztottak, amely csokoládészeletekből és chipsekből állt, a vizsgálatban résztvevők agyának inzulinérzékenysége drasztikusan lecsökkent. Ezek a tünetek eddig leginkább az elhízott embereknél jelentkeztek.
Az MRI-vizsgálatok még egy héttel a normális étrend folytatása után is tartósan alacsony inzulinérzékenységet mutattak az agyban. Bár jelentős súlygyarapodás nem volt tapasztalható, a rövid időszak elég hosszú volt ahhoz, hogy a májzsír jelentősen megemelkedjen.
Úgy tűnik, hogy az elhízás nemcsak a helytelen táplálkozás és az elégtelen testmozgás kérdése, hanem sok köze van ahhoz is, hogy az agy inzulinreakciója alkalmazkodik az étrend rövid távú változásaihoz, mielőtt bármilyen súlygyarapodás bekövetkezne.
De vajon az agy inzulinrezisztenciája állandó probléma? A múltban kimutatták, hogy a meghatározott ideig tartó rendszeres testmozgás helyreállítja az agy inzulinérzékenységét a túlsúlyos és elhízott embereknél. Feltételezhetően ez a normál súlyú emberekre is vonatkozhat.
Nyitókép: Shutterstock
