Baktérium okozhatja az endometriózist?

A tudósok felfedezhették az endometriózis lehetséges okát, egy fájdalmas állapotot, amelyben a méhnyálkahártya a méhen kívül nő.

A Science Translational Medicine című szaklapban szerdán közzétett új jelentés egy Fusobacterium nevű baktériumot mutatott ki az endometriózisban szenvedő nők több mint 60%-ában. A kutatók egereken is tesztelték a kezeléseket, és megállapították, hogy a Fusobacteriumot célzó antibiotikumok csökkenthetik az endometriózissal járó elváltozások méretét és gyakoriságát.

Bár az eredmények szerint a mikrobák szerepet játszhatnak az endometriózis kialakulásában, további kutatásokra van szükség az összefüggés megértéséhez, és ahhoz, hogy az antibiotikumok hatékony kezelést jelenthetnek-e az embereknél.

Az endometriózis a nők mintegy 10%-át érinti, azonban az okok kevéssé ismertek.

A kutatók remélik, hogy az eredmények új kezelési lehetőségekhez vezetnek az endometriózisban szenvedők számára, mivel az állapot diagnózisa és kezelése köztudottan nehéz.

„Ez a tanulmány, amely kimutatja, hogy létezik egy lehetséges fertőző etiológia, amely a normális sejteket gyulladásos sejtekké alakítja át az endometriózist kiváltó sejteket, rendkívül érdekes, mivel a célzott antibiotikum-terápia mindenképpen hozzájárul majd a tüneti betegség csökkentéséhez”

– mondta Dr. David Herzog, a Staten Island Egyetemi Kórház nőgyógyászati és minimálisan invazív nőgyógyászati sebészetének igazgatója a Healthline-nak.

A kutatók 155 nőt vizsgáltak Japánban, közülük 79-en endometriózisban szenvedtek, 76-an pedig nem. A kísárleti személyektől vaginális kenetet véve megállapították, hogy az endometriózisban szenvedő nők mintegy 64%-ának pozitív volt a tesztje egy Fusobacterium nevű baktériumra.

Azok közül, akiknek nem volt endometriózisuk, 7%-uk tesztje volt pozitív a Fusobacteriumra.

Dr. Jane Frederick, reproduktív endokrinológus és a kaliforniai Orange Countyban található HRC Fertility orvosi igazgatója elmondta, hogy ennek a baktériumnak a jelenléte az endometriózisos betegek hüvelyi kenetmintáiban jelentősen nagyobb volt, mint az endometriózis nélküli betegekéiben.

A kutatók ezután egereken végeztek kísérleteket, hogy tovább vizsgálják, hozzájárulhat-e a Fusobacterium az endometriózishoz, és ha igen, hogyan. Az egerek egyik csoportjából származó méhnyálkahártya-szövetet ültettek be egy másik egércsoport hasüregébe. A transzplantált szövetet kapott egerekben heteken belül endometriózisos elváltozások alakultak ki.

A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a Fusobacteriummal is beoltott egereknél több volt az elváltozás, amelyek általában nagyobbak is voltak.

A kutatók azt vizsgálták, hogy bizonyos antibiotikumok hüvelyi úton beadva csökkenthetik-e az endometriózissal járó elváltozások méretét és gyakoriságát. Megállapították, hogy az antibiotikumok csökkentették a Fusobacterium mennyiségét az egerekben, és úgy tűnt, hogy késleltetik az endometriózis kialakulását, valamint csökkentik az elváltozások számát és méretét.

A kutatók szerint a jelentés szerint az antibiotikumok hatékony kezelést jelenthetnek az endometriózis egyes eseteiben.

További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük, miért vezethet ez a baktérium endometriózishoz, és hogyan segíthetnek az antibiotikumok az állapot kezelésében. Jelenleg egy nőkön végzett klinikai vizsgálatot végeznek annak megállapítására, hogy az antibiotikumok segíthetnek-e az endometriózis kezelésében.

Dr. Steve Vasilev, a Providence Saint John's Egészségügyi Központ és a kaliforniai Santa Monicában található Saint John's Cancer Institute professzora, a Providence Saint John's Egészségügyi Központ integratív nőgyógyászati onkológusa és az Integratív Nőgyógyászati Onkológia orvosi igazgatója szerint ezek az eredmények és a javasolt mechanizmusok még nem alkalmazhatók az emberekre.

„Ez azonban segít egy szilárd megértési alapot kialakítani annak feltárása felé, hogy a mikrobiom és a diszbiózis hogyan vezethet az endometriózisos elváltozások kialakulásához és növekedéséhez”

– tette hozzá.

Az endometriózis okai egyelőre nem ismertek. Frederick szerint számos felelős tényező, valószínűleg genetikai, immunológiai és hormonális okok is állhatnak a háttérben. Sok kutató úgy véli, hogy a retrográd menstruáció – a menstruációs vér a hüvelyből való távozása helyett a petevezetékeken keresztül felfelé, a medencébe áramlása – hozzájárul az endometriózishoz, azonban sok ezzel a problémával szenvedő nőnél nem tapasztalható ez a jelenség.

Bár a legtöbb reproduktív korú nőnél tapasztalható retrográd menstruáció, csak kis százalékuknál (10-15%) alakul ki endometriózis. Az új eredmények szerint más mechanizmusok, például mikrobák is szerepet játszhatnak.

„Az endometriózis multifaktoriális betegség, és az okát nehéz egyetlen tényezőre visszavezetni”

– véli Frederick.

Jelenleg a hormonális gyógyszerek, például a fogamzásgátlás és az érintett szövetek eltávolítására szolgáló műtét a leggyakoribb kezelési módok az endometriózis kezelésére.

Egyes bizonyítékok azt mutatják, hogy szoros kapcsolat van az endometriózis és az endometritis, a méhnyálkahártya gyulladása között, amelyet fertőzések okozhatnak.

„Ez a tanulmány a Fusobacterium opportunista baktériumfajt hozza összefüggésbe ezzel a gyulladásos állapottal”

– mondta el Vasilev, hozzátéve, hogy a jelentés arra is rávilágít, hogy a gyulladás hogyan járulhat hozzá az endometriózis kialakulásához.

A Herzog elmondása szerint a Fusobacteriumot kapcsolatba hozták már orális és gasztroenterológiai fertőzésekkel, és potenciálisan daganatos betegségekkel is.

„A lényeg az, hogy minden olyan folyamat, amely gyulladásba hozza a méhnyálkahártyán kívüli mirigyeket, gyulladásos környezetet teremtve, hozzájárulhat az endometriózissal járó fájdalomhoz és meddőséghez.”

Nyitókép: Shutterstock