Valószínűleg bármelyik gyógyszertárban találkozol egy polccal, ami csak a probiotikus étrend-kiegészítőknek van szentelve, és mind azt ígéri, hogy a jótékony baktériumokkal fokozzák vagy helyreállítják a bélrendszer egészségét. De ott vannak a prebiotikumoknak nevezett étrend-kiegészítők is. Mi a különbség a kettő között, és működnek-e egyáltalán?
Prebiotikumok vs. probiotikumok
Nem minden baktérium rossz. Emésztőrendszerünk tele van mikrobákkal, amelyek a mikrobiomunkat alkotják, amely segít szabályozni mindent, a tápanyagok felszívódásától kezdve a salakanyagok kiválasztásán át az immunrendszer működéséig. A Harvard Health szerint egy tipikus vastagbél mikrobiomjában 100 trillió baktérium is lehet − és ezeket ápolni kell.
A probiotikumok jó baktériumokat juttatnak a szervezetbe, akár a már meglévő mikrobák megerősítésére, akár a rossz táplálkozás, egészségügyi problémák vagy antibiotikumok miatt károsodott baktériumok pótlására.
Számos élelmiszer, például a joghurt, a kefir, a savanyú káposzta, a kimchi, a tempeh és a miso „aktív kultúrák" formájában tartalmaz probiotikumokat.
A leggyakoribbak a Lactobacillus acidophilus és a Bifidobacterium longum.
A probiotikus étrend-kiegészítők „élő" baktériumokat, élesztőt vagy gombákat tartalmaznak, amelyek a márkától függően különböző mennyiségben és koncentrációban vannak jelen.
A prebiotikumok ezzel szemben feldolgozatlan gyümölcsökből, zöldségekből és teljes kiőrlésű gabonafélékből származó rostokat tartalmaznak, amelyek táplálják a bélben lévő egészséges baktériumokat, és szaporodásra ösztönzik őket. Ezekhez kiegyensúlyozott, főként növényi alapú étrenddel vagy étrend-kiegészítőkkel juthatunk hozzá.
Másképp fogalmazva: a probiotikumok jó baktériumokat, míg a prebiotikumok baktériumokat táplálnak.
Működnek a probiotikumok és a prebiotikumok?
A tudományos eredmények vegyesek. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az olyan betegségekben szenvedő emberek, mint a gyulladásos bélbetegség, profitálhatnak a probiotikumok kiegészítő formájában történő szedéséből, míg mások nem meggyőző vagy negatív eredményeket mutatnak. Egy 2018-ban végzett metaanalízis szerint a probiotikumok „általában véve hasznosak" a meglévő bélproblémákkal küzdő emberek számára.
A végleges válasz megtalálásának problémáját a probiotikus kiegészítők és az egyedi bélbiomok sokfélesége okozza. Az egyik személynek előnyös lehet a probiotikumok használata, míg egy másiknál a baktériumok egyensúlya károsan felborulhat.
Fotó: Unsplash
Sok táplálkozási szakértő szerint a probiotikumokat a legjobb természetes módon, egészséges táplálkozással fogyasztani. Az olyan erjesztett élelmiszerek, mint a savanyú káposzta, az alma és a kimchi fokozhatják a bélrendszer egészségét.
A prebiotikumok nem annyira elterjedtek, mint a probiotikumok. Kiegészítő formában egyszerűen csak tisztított rostok. Mivel a rostok fontosak az emésztés egészségéhez, lehetséges, hogy a prebiotikumok segíthetnek a bélműködésben. Egyesek a probiotikumok és prebiotikumok kombinációját, az úgynevezett szinbiotikumokat is választják.
Szedjek-e antibiotikumokkal együtt probiotikumokat?
Azoknak az embereknek, akik nem szednek probiotikumot, néha azt tanácsolják, hogy egy antibiotikum-kúra alatt vagy után kezdjék el a kúrát. De egy 2018-as tanulmány, amely az antibiotikum-használat után vizsgálta a probiotikumok használatát embereken és egereken, azt találta, hogy a biom nagyrészt helyreállt probiotikum-kiegészítés nélkül is néhány hét után.
Veszélyesek a probiotikumok vagy a prebiotikumok?
Egyetlen étrend-kiegészítő sem garantáltan biztonságos, de mind a probiotikumok, mind a prebiotikumok viszonylag kevés kockázatot hordoznak az egészséges felnőttek számára.
A koraszülött csecsemőknél azonban veszélyes és potenciálisan halálos reakciókat válthat ki, ha probiotikumokat vesznek magukhoz, és fertőzéseket kapnak. A legyengült immunrendszerrel vagy meglévő bélbetegséggel rendelkező embereknél szintén jelentkezhetnek mellékhatások a már amúgy is diszfunkcionális bélbiom megváltoztatásából.
Forrás: Mentalfloss
Nyitókép: Shutterstock
