A szülők étkezési szokásai befolyásolják kamasz gyerekeikét
„Korábban úgy találták, hogy az érzelmi evés inkább tanult, mint öröklött. Ez a tanulmány nemcsak a szülők közötti interakciót vizsgálta, amikor a gyermekeiket etetik, hanem azt is, hogy a gyermekek mit tanultak abból, hogy figyelték a szüleiket az evés közben”
– fogalmazott Joanna Klosowska, a tanulmány vezető szerzője és a Gent-i Egyetem Népegészségügyi és Alapellátási Tanszékének munkatársa.
Az első vizsgálatot 2017-ben végezték 218 család bevonásával, emellett a 2013-ban gyűjtött longitudinális adatok is rendelkezésre álltak. Minden családból egy szülő töltötte ki a Child Feeding Questionnaire (Gyermekétkeztetési) kérdőívet, valamint a e Child Feeding Practices Questionnaire (Gyermekétkeztetési gyakorlatok) kérdőívet, a serdülő és a szülő is pedig a Holland Étkezési magatartás kérdőívet.
Az érzelemszabályozást a gyermekek által közölt FEEL-KJ kérdőív holland változatával értékelték, emellett a serdülő testsúlyát és magasságát is mérték a kutatók.
A 2013 és 2017 közötti négy év alatt, amely a késő gyermekkortól a középső serdülőkorig terjedő időszakot fedte le, változások történtek néhány szülői gyakorlatban. A szülők nagyobb mértékű megfigyelésről és egészséges modellértékű táplálkozási gyakorlatról számoltak be, míg az ételkorlátozás és az egészséges környezet jelentett szintje változatlan maradt.
Ugyanebben az időszakban a serdülők a holland lakosságra vonatkozó normáknak megfelelően az érzelmi táplálkozás jelentős növekedéséről számoltak be, a 2013-as átlag alatti értékről 2017-ben az átlag feletti értékre. Emellett az érzelmek szabályozásának maladaptív módja is összefüggésbe hozható volt az érzelmi evéssel.
Az étel mint jutalom és az ételek figyelemmel kísérése növelte az érzelmi evést, különösen azokban az esetekben, amikor a serdülő maladaptív stratégiákat alkalmazott érzelmei szabályozásában.
A gyermeknek az étkezésekben való részvétele ellentétes hatást fejtett ki, mivel az érzelemszabályozás magasabb szintjével és az érzelmi evés alacsonyabb szintjével járt együtt. Érdekes módon a szülő visszafogott étkezési viselkedése a serdülőknél kevesebb érzelmi evéssel volt összefüggésben.
„Ez a tanulmány azt sugallja, hogy a szülők a tinédzserkorban is fontos szerepet játszanak gyermekük étkezési viselkedésében. További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy a szülő által tanúsított visszafogott evés milyen hatással van a gyermek érzelmi evésére”
– mondta Klosowska.
Nyitókép: Shutterstock
