Így húzd meg hatékonyan, de nem sértőn a határokat a családban

A határok jelzik, hol ér véget az egyik ember, és hol kezdődik a másik. Arra emlékeztetnek, hogy különböző emberek vagyunk, különböző szükségletekkel és kényelmi szintekkel, mondja Elizabeth Earnshaw terapeuta.

Egy kapcsolatban a határok határozzák meg, hogyan szeretnénk, hogy mások bánjanak velünk, és miben vagyunk hajlandóak részt venni. A családdal való egészséges határok kialakításához és fenntartásához a következpkre van szükség:

• A határok tudatosítása
• Képesség arra, hogy a határainkat proaktívan (mielőtt a határra szükség lenne) vagy reagálva (abban a pillanatban, amikor a határra szükség van) kifejezzük
• Annak megértése, hogy a határainkat nem garantáltan fogják tiszteletben tartani

Íme, 5 mód, hogy határokat állítsunk fel a családdal szemben:

1. Érzelmeink érvényesítése

A validálás, vagyis annak kommunikálása, hogy mások tapasztalatai valósak és érvényesek, hatékony stratégia, amely segít az intenzív érzelmek eloszlatásában és a védekezés csökkentésében még a határok kijelölése előtt. Már az érzéseik egyszerű, őszinte elismerése is sokat segíthet.

Az olyan mondatok, mint „Teljesen megértem, hogy feldúlt vagy, és érthető, hogy így érzel” vagy „Megértem, hogy elhanyagoltnak érzed magad mostanában”, biztosítják, hogy a családtagunk tudja, hogy ellenségeskedés helyett empátiával fordulunk feléjük.

2. Aktív, konkrét kérés

Ahelyett, hogy általánosságokban beszélnénk, kérjünk konkrét dolgokat. Még ha határt is szabunk, az embereknek könnyebb az a fajta kérés, hogy tegyenek meg valamit, mint hogy ne tegyenek.

Fontos, hogy tisztázzuk, mit kérünk, a félreértések elkerülése végett. Fogalmazzuk meg a kért viselkedést igazán objektív módon. Például: „Megtennéd, hogy hétköznapokon csak akkor írsz nekem sms-t, amikor már végeztem a munkával, 17 óra után?”.

3. Proaktív határok kijelölése

A határok két konkrét típusát fontos kijelölni. Az első, a proaktív határ típusnál előre tudatják az emberekkel, hogy hol a határ. Például tudassuk velük, hogy meddig maradhatunk egy buliban vagy eseményen, még mielőtt megérkezünk, vagy közöljük velük, hogy milyen beszélgetési témáról tilos beszélgetni, mielőtt elmegyünk egy családi eseményre például.

Ez hangozhat például így: „Annyira izgatott vagyok a ma esti buli miatt! Csak egy figyelmeztetés, csak este 10-ig maradhatok”, vagy ”Mielőtt mindenkivel találkoznék, szeretném, ha nem beszélnénk erről és erről. Ez most egy érzékeny téma.”

4. Ragáló határok kijelölése

Reagáló határokat akkor állítunk fel, amikor az emberek olyasmit tesznek az adott pillanatban, ami sérti a határainkat. Megsérthet egy általunk felállított proaktív határt – például miután mindenkinek azt mondtuk, hogy nem akarunk beszélni egy konkrét témáról, ők mégis úgy döntenek, hogy beszélnek velünk róla. A reagáló határ megszabása hangozhat úgy, hogy „most nem akarok erről beszélni”.

5. Tervezzük meg a gondolatainkat és gyakoroljuk be, hogy mit fogunk mondani

Hogy elkerüljük, hogy a határokról szóló beszélgetés során összezavarodjunk, elfelejtsünk néhány fő dolgot megemlíteni, előzetesen vázoljuk fel, mit akarunk mondani, és próbáljuk el – akár fejben, akár hangosan, a tükör előtt, hogy pontosan mit szeretnénk mondani.

(Purewow)

Nyitókép: Shutterstock