Sokan végeznek ülőmunkát, és bár annak a fizikai egészségre gyakorolt hatásáról sokat tudunk, arról már keveset, hogy az agyunkat hoyan befolyásolja. Amikor órákig mozdulatlanul ülünk, agyunk vérellátása csökken. Az agynak folyamatos vérellátásra van szüksége a megfelelő működéshez. De amikor mereven ülünk, a pulzusunk lelassul, a vér a lábainkban pang, és az agyunk kezd kifogyni az energiából. A hosszan tartó ülő életmód korlátozza az oxigénben gazdag vér áramlását az agyba, amely összefüggésbe hozható az új emlékek kialakulásában kulcsfontosságú agyi régió, a mediális temporális lebeny elvékonyodásával. Ezért érezherjük sokan néhány óra után a ködös agyat. Éppen ezért fontos, hogy félóránként néhány percre felálljunk és átmozgassuk magunkat.

A magány összefüggésbe hozható a depresszióval és az Alzheimer-kór fokozott kockázatával, és felgyorsíthatja a kognitív képességek hanyatlását. Egy 2025-ös tanulmány megállapította, hogy a társadalmi elszigeteltség összefüggésbe hozható a hippokampusz kisebb térfogatával és a csökkent agykéregvastagságú területekkel. Emellett a gyengébb kognitív funkciók (memória, feldolgozási sebesség, végrehajtó funkciók) szintén összefüggésbe hozhatók vele.

Ha sokat hallgatunk hangos zenét fej vagy fülhallgatóval, az is kihatással lehet memóriánkra. Amikor a hangszint meghaladja a biztonságos értéket (85 decibel), az fizikailag túlterheli a hallórendszert, és „rejtett halláskárosodást” okoz. Ennek következtében az agy a memóriakódoláshoz szükséges kognitív erőforrásokat átirányítja a gyengült hangjelek feldolgozására, ami felgyorsítja a kognitív képességek hanyatlását.

A fejhallgató-használattal kapcsolatos kutatások a napi hosszú távú (két órát meghaladó) kitettséget a figyelemelterelés enyhe növekedésével és a rövid távú memória kódolási képességeinek csökkenésével hozzák összefüggésbe. A hosszú ideig tartó, magas hangerőnek való kitettség emellett szoros összefüggésben áll az idősebb korban jelentkező demencia fokozott kockázatával. Mivel az agy kénytelen keményebben dolgozni a tompult vagy gyengült hangjelek megfejtése érdekében, krónikus fáradtságnak van kitéve, ami károsítja a memória megtartását. Az audiológusok és a biztonságos hallgatásra vonatkozó irányelvek azt javasolják, hogy a készülék hangerőjét a maximális érték 60 százalékán vagy az alatt tartsuk, és a folyamatos hallgatást 60 percre korlátozzuk, majd tartsunk szünetet.

A nem megfelelő alvás közvetlenül károsítja a memóriát, mivel megzavarja a memóriakonszolidációt, melynek során az agy az új, ideiglenes információkat stabil, hosszú távú emlékekké alakítja át. A pihentető alvás, különösen a mély alvási fázisok hiánya megakadályozza az agyat abban, hogy új idegpályákat hozzon létre, és károsíthatja a hippokampusz idegsejtjeit.

A túlzott mennyiségű hozzáadott cukrot és telített zsírt tartalmazó étrend negatív hatással lehet az agyra. Több kutatás is kimutatta, hogy az inzulinrezisztenciában és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő embereknél nagyobb a demencia kialakulásának kockázata. A megfelelő táplálkozás biztosítja azokat a kritikus tápanyagokat, amelyek támogatják az agy komplex memóriafolyamatait, beleértve a memória kialakulását, tárolását és visszahívását.

A jó agyi egészség érdekében érdemes elsősorban tengeri eredetű és növényi forrásból származó omega-3-zsírsavakat, sovány fehérjetartalmú ételeket, sötétzöld leveles zöldségeket, valamint sokféle színes, olykor fermentált növényi ételt fogyasztani.

Teljesen stresszmentes életet nem tudunk élni, de nagyon nem mindegy, hogyan kezeljük azt. A stresszreakciót a kortizol, a stresszhormon felszabadulása kíséri, amely befolyásolhatja az agy működését, különösen a memóriában részt vevő agyi területeket. Ha túlzott stressz jellemzi a mindennapjainkat, érdemes valamilyen relaxációs gyakorlatot végeznünk.