Kiderült, mennyit kell aludnunk ahhoz, hogy csökkentsük a demencia kockázatát
A legújabb kutatások szerint nemcsak az számít, alszunk-e eleget, hanem az is, hogy mennyit: a szakértők meghatározták azt az alvásmennyiséget, amely a leginkább segíthet csökkenteni a demencia kockázatát – és az eredmény sokakat meglephet.
A rossz minőségű vagy elégtelen alvást régóta összefüggésbe hozzák a demencia kialakulásának nagyobb kockázatával. Egy új kutatás azonban ennél tovább megy: meghatározza azt az ideális alvásmennyiséget is, amely segíthet csökkenteni a későbbi demencia esélyét.
A York University kutatói 69 korábbi tanulmány adatait vonták össze és elemezték statisztikai módszerekkel. Három fő tényezőt vizsgáltak: a fizikai aktivitást, az ülve töltött időt és az alvás hosszát. Ezek mind olyan életmódbeli változók, amelyeket – legalább részben – mi magunk is befolyásolhatunk.
Az eredmények alapján az éjszakánkénti 7-8 óra alvás bizonyult a legkedvezőbbnek a demencia kockázatának csökkentése szempontjából.
A kutatás szerint a 7 óránál kevesebb alvás 18 százalékkal növelheti a demencia kockázatát, a 8 óránál több alvás pedig akár 28 százalékos növekedéssel járhat. Vagyis nemcsak az alváshiány problémás, hanem a túl sok alvás is, amely összhangban áll korábbi vizsgálatokkal.
A kutatók más fontos összefüggéseket is találtak:
- a napi 8 óránál több ülés növeli a kockázatot,
- a heti 150 percnél kevesebb mozgás szintén kedvezőtlen hatású.
A tanulmány szerzői így fogalmaznak:
A rendszeres testmozgás, a kevesebb ülve töltött idő és a megfelelő mennyiségű (7-8 óra) éjszakai alvás összefüggésben állhat a demencia alacsonyabb kockázatával, és ezek potenciálisan módosítható tényezők.”
Fontos azonban, hogy a kutatás nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, csak összefüggéseket mutat ki. Ez különösen igaz a túl sok alvás esetében: egyes vizsgálatok szerint ez akár már a korai Alzheimer-kór jele is lehet, nem pedig kiváltó oka.
Ez azt jelenti, hogy az alvási szokások és a demencia közötti kapcsolat összetett, és további kutatásokat igényel.
A szakemberek szerint a mozgás, a pihenés és az aktivitás egyensúlya több módon is védi az agyat:
- javítja az agyi vérkeringést,
- segíti a sejtek „tisztulását”,
- csökkenti a gyulladásos folyamatokat,
- támogatja a szív- és érrendszert, amely szorosan kapcsolódik az agy egészségéhez.
A becslések szerint a demenciaesetek akár fele megelőzhető lenne életmódbeli tényezők javításával.
A vizsgálat egyik erőssége a hatalmas minta: közel 4,5 millió ember adatait elemezték. Ráadásul a résztvevők már 35 éves kortól szerepeltek a kutatásban, ami ritkább az ilyen témájú vizsgálatoknál. Ugyanakkor limitációt jelentett, hogy az egyes tanulmányok eltérő módszerekkel dolgoztak, bizonyos tényezőkről (például az ülő életmódról) kevesebb adat állt rendelkezésre, valamint hosszabb távú és részletesebb követésre lenne szükség.
A kutatók szerint a jövőben különösen fontos lenne jobban megérteni, hogyan hat az ülő életmód és a mozgás változása az idő előrehaladtával az agy egészségére.
