Mit tesz valójában a testeddel egy hosszú távú repülőút?
A Qantas Airways, Ausztrália nemzeti légitársasága nemrég bejelentette, hogy 2025 végétől olyan non-stop járatokkal szállítja majd az utasokat Ausztrália keleti partjáról Londonba, amelyeken egyhuzamban több mint 19 órát tölthetnek a levegőben. A jelenlegi járatok összmenetideje 24 óra, de ezt átszállásokkal együtt kell elviselnie az utasoknak. De vajon mi történik a szervezettel egy ilyen hosszú repülőút során?
1. Kiszáradhatunk
A hosszú távú járatokon gyakori a kiszáradás. Ez magyarázattal szolgálhat arra, hogy miért érezhetjük a torkunkat, az orrunkat és a bőrünket száraznak a repülőgépen. Minél hosszabb a repülőút, annál nagyobb a kiszáradás kockázata.
Ennek oka az utastér alacsony páratartalma a földön lévőhöz képest Ez főként azért van így, mert az utastérben keringő levegő nagy része kívülről érkezik, és a nagy magasságban nem sok nedvesség van a levegőben.
A kiszáradás veszélyét az is jelenti, ha nem iszunk elég vizet, vagy túl sok alkoholt fogyasztunk, mivel utóbbi vízhajtó hatású, ami növeli a folyadékveszteséget. Éppen ezért már a felszállás előtt igyunk vizet, és a repülés alatt is többet igyunk, mint általában szokunk.
2. Az utastér tönkreteheti a fület, az orrmelléküregeket, a beleket és az alvást
Ahogy az utastér nyomása változik, a szervezetünkben lévő gázok ennek megfelelően reagálnak. Kitágul, amikor a repülőgép emelkedik és csökken a nyomás, és ennek az ellenkezője történik, amikor ereszkedünk. Ez olyan gyakori problémákhoz vezethet, mint például:
- fülfájás: amikor a légnyomás a dobhártya két oldalán eltérő, és ez nyomást gyakorol a dobhártyára
- fejfájás: ezt okozhatja az orrmelléküregekben megrekedt, táguló levegő
- bélproblémák
Ezek mellett a szokásosnál álmosabbnak is érezhetjük magunkat, mivel a szervezet a magasságban nem tud annyi oxigént felvenni a kabin levegőjéből, mint a földön. A szervezet így védekezik, és ez álmosságot okozhat. Szerencsére a legtöbb ilyen probléma nem feltétlenül lesz hangsúlyosabb a hosszabb repülőutakon, ezek inkább akkor jelentenek problémát, amikor a repülőgép emelkedik és süllyed.
3. Vérrögök alakulhatnak ki
A hosszú ideig tartó mozgásképtelenséggel járó vérrögök általában nagy aggodalomra adnak okot az utasok számára. Ezek közé tartoznak a lábban kialakuló vérrögök (mélyvénás trombózis vagy DVT), amelyek a tüdőbe juthatnak (ott tüdőembólia néven ismert).
Ha nem mozgunk a repülőn egy ilyen hosszú út során, és minél több igaz ránk a következő kockázati tényezők közül, annál nagyobb az esélye a vérrögök kialakulásának:
- idősebb kor
- elhízás
- vérrögökkel kapcsolatos előzmények vagy a családban előfordult vérrögök
- bizonyos típusú véralvadási rendellenességek
- rák
- nemrégiben történt immobilizáció vagy műtét
- terhesség vagy nemrégiben történt szülés
- hormonpótló kezelés vagy szájon át szedhető fogamzásgátló tabletta.
Egy 2022-es, 18 tanulmány adatait egyesítő áttekintés szerint minél hosszabb ideig utazik valaki, annál nagyobb a vérrögök kialakulásának kockázata. A szerzők számolása szerint minden kétórás repülőút után 26 százalékkal nagyobb a kockázat, négy óra után kezdődően.
Mi a helyzet tehát a vérrögök kockázatával ezeken a hosszabb repülőutakon? Nem tudjuk biztosan, amíg nem kezdjük el tanulmányozni az ezeken utazókat. Addig is a jelenlegi tanácsok továbbra is érvényesek: mozogjunk, maradjunk hidratáltak, és korlátozzuk az alkoholfogyasztást.
A vérrögök megelőzése érdekében emellett a kompressziós harisnya viselése is bizonyított, mely állítólag elősegíti a véráramlást a lábakban, és segíti annak visszaáramlását a szívbe. Ez normális esetben a mozgás vagy a séta okozta izom összehúzódások révén történne.
4. Jetlag, sugárzás, COVID
A jetlag legtöbbünk számára nem ismeretlen. Ez az időeltolódás a testünk által vélt idő és az óra által mutatott idő közötti eltérés, ahogy áthaladunk az időzónákon. A hosszabb repülőutak során, ha nem is mindig, de nagyobb valószínűséggel több időzónát kell átlépnünk. A jetlag általában akkor válik problémásabbá, ha három vagy több időzónát keresztezünk, különösen, ha kelet felé utazunk.
Ha nagyon gyakran utazunk hosszú távú járatokon, akkor joggal feltételezhető, hogy minél tovább vagyunk a levegőben, annál nagyobb a kozmikus sugárzásnak való kitettség, mely az űrből érkező sugárzás, amely növelheti a rák és a reprodukciós problémák kockázatát. Azt nem tudni, hogy az expozíció milyen szintje biztonságos, de hacsak nem repülünk gyakran, valószínűleg nem jelent problémát.
Ne feledkezzünk meg a COVID-ról sem. Tegyük meg a szokásos óvintézkedéseket, mossunk rendszeresen kezet, viseljünk maszkot, és ne repüljünk, ha rosszul érezzük magunkat.
Nyitókép: Shutterstock
